Star Wars Könyvek Portál

Darth Maul – A vadászó árnyék könyv Michael Reaves 2001 -ben megjelent műve. A Naboo -i blokád előtti időben zajlik, a Coruscanton. A sztori rövid leírását lásd itt: Lázadás kora előtti könyvek

Darth Maul – A vadászó árnyék szereplők jellemzése

Darth Maul egy végtelenségig kitartó, szinte már legyőzhetetlen, a feladatát szentnek tekintő harcos. Mivel sith, nem lehet szeretni, csak tisztelni a képességeit. Ami van neki elég.

Lorn Pavan esendő ember, a droid nélkül kevésbé lenne érdekes. Nekem olyan kisstílű figurának tűnt, aki igyekszik megélni valahogyan az alvilágban. Később azért elismeréssel kellett adóznom annak, amit véghez vitt. Az események sokat fejlesztettek rajta.

L-5 az üzlettárs, az egyik kulcsfigura, a különleges droidok egyike, melyek annyira jellemzőek a Csillagok háborúja világára. Pavan üzlettársa, aki néhány extra modullal van felszerelve, és rendelkezik egyéniséggel.

Darsha Assant sok szempontból emlékeztetett engem a Kirajzásból megismert Dorianára. Ugyanaz a jó lélek. Érdekes, hogy a regény nagy részén kétségek gyötrik, pedig sokkal érdemesebb, mint gondolná.

A mestere, Aaron Bondara is szimpatikus volt, amíg szerepelt. Jól megtestesítette ő is a jedi hősök táborát. Az pedig igencsak tetszett, ahogyan elmagyarázta a tanítványának, hogy az érzelmeket nem elnyomni kell, csak nem hagyni, hogy azok irányítsák a tetteit. Ennek bővebb magyarázatáról pedig a legtöbb Star Wars műben elfeledkeznek.

A nemoidi szereplők egyformán szánalmas, csak anyagi haszon iránt érdeklődő, egyébként gyáva figurák.

Obi-wan Kenobi itt már tapasztalt padawan, jobb, mint a Jedi növendék sorozat idején.

A vadászó árnyék könyv ajánló

El kell ismernem, a Coruscant -i al és felvilágban való üldözések igencsak magukba szippantanak. Az viszont örök rejtély, hol vannak az utcák. Mert ha a felső szinteken él a lények többsége – az alvilágot és szegényeket leszámítva – ott hol mennek az utak? A házak peremén? A filmek és a képek szerint nem. Ha pedig alul, akkor több száz, vagy ezer emelet mélyen. Nyilván ott is vannak a régiek, de a felvilágiak nem közlekednek ott.

A Darth Maul – A vadászó árnyék könyv története több szálon halad és ezek a szárnyak olykor összeérnek, máskor szétválnak, egyre izgalmasabbá téve az eseményeket. Az biztos, hogy Michael Reaves alapos ismereteket szerzett a bolygófővárosról.

Az Árulás Star Wars regényben volt egy egyenlőtlennek tűnő harc a fiatal jedi lovag nő, és a jóval veszélyesebb sith harcos között. Itt kicsiben ismétlődött ugyanez, nem kevesebb izgalommal. Szinte már a csodával határos, mi mindent sikerül megúsznia Lorn Pavannak és L-5 -nek. Az is különleges esemény, hogy Aaron Bondara mester, és a tanítványa, Darsha összetalálkozik velük a legégetőbb veszélyhelyzetben.

Darth Maul könyv értékelő, kritika

A Coruscant alatt levő világban levő teremtmények olvastán szinte egy Conan regényben éreztem magam, ahol szintén hasonló lények áradnak elő a föld alól. Még olvasva sem szerettem ezeken a helyeken lenni. Pavan jedi gyűlölete más, mint a köztársasági kommandósokat irányító mandaloriaké; személyes okból táplálkozik. Ez miatt érdekes Darshával való viszonyuk, nem szívlelik, de megmentik egymást.

Visszatekintve, A vadászó árnyék könyv legnagyobb része Coruscant különböző útvesztőiben zajlik, egy izgalmas hajsza, néhány oldalszálat csatlakoztatva hozzá. I-5 végig a leglogikusabb cselekvő, ám ez sokszor kevés. Éleslátása és itteni tapasztalatai minden bizonnyal algondolkodtatják. Ugyanis egy évtizeddel később, a Harctéri sebészek regényben, a távol Drengar bolygón, visszaemlékszik eme történésekre.

Roppant kemény volt úgy olvasni, hogy tudtam, itt csak a gonosz győzhet. Vajon érdemes volt Obi-wan -t is beleszőni a történetbe? Főleg úgy, hogy majd a filmben valóban találkozik a sithtel, de előtte nem ismerheti. Coruscant alvilága végtelennek tűnik, a taozin nevű lény pedig hasonló jellemzőkkel bír – ami az Erő leárnyékolását illeti – mint az ysalamirik A Birodalom örökösei -ben.

A Darth Maul - A vadászó árnyék könyv igazából nem vezetett sehova, csak egy előzménynek tekinthető, a sithek újbóli felbukkanásához. Igazi üldözős Star Wars könyv, jó kis karakterekkel. A történet pedig folytatódik Pavan fiával, és a Coruscanti éjszakákkal.

Értékelés (saját tetszési indexem)

7

(0-értékelhetetlen, 1-büntetés, 2-borzalmas, 3-nagyon gyenge, 4-gyenge, 5-közepes, elmegy, 6-jó, 7-nagyon jó, 8-kiváló, 9-nagyon kiemelkedő, 10-abszolút csúcs)

Ha tetszett, nyomj egy lájkot, s ha szeretnéd, hogy mások is megismerjék, meg is oszthatod!

A cikk szerzői jogvédelem alatt áll – copyright © Eyn 2020.12.09. - engedély nélküli felhasználása, másolása tilos.

A gonosz dinasztia Star Wars könyv a Darth Bane trilógia befejező kötete, melyet Drew Karpyshyn 2009-ben alkotott. A regény A kettő szabálya közvetlen folytatása, és 10 évvel játszódik az ott bemutatott események után. A történet alapját itt olvashatod el.

A gonosz dinasztia könyv ajánló

Amikor ezt írja Karpyshyn: „Bane a negyvenes éveinek közepén járt, és már elkezdtek rajta mutatkozni az öregedés jelei” – nem bírtam ki nevetés nélkül. A negyvenes évei közepén? A legszebb fiatalkorban? Igen, a sötét erők használata, az valóban öregíthet. Meg az orbalisk nevezetű, páncélos lények, melyek 10 éven át rajta élősködtek.

Ámbár később arról beszél Karpyshyn, hogy tanítványa mindössze 10 évvel fiatalabb. Pedig ő 46 volt ebben az időben, és Zannah 30. A Doan bolygón tipikus helyzet van, az uralkodó réteg kizsákmányolja a többit, és csodálkoznak, ha ez miatt lázadás van. Ez számos Star Wars könyvben visszatérő téma, de nem is kell messze menni, hogy tudjuk, honnan az élmény… Érdekes, hogy ide keveredett Caleb lánya, Serra.

Ez a nyakatekert észjárás, ami Bane -ben lejátszódott a tanítványával és a jövővel kapcsolatban, elég khm… nem találok rá szavakat. Most képes ezért az élete meghosszabbításán dolgozni, és mindent titokban tenni. De hát ez a sithek szánalmas útja, ők sosem bízhatnak egymásban. Van egy kis hasonlóság a fejvadász népség acsarkodása és ez között, azt leszámítva, hogy ott csak a pénzről, itt pedig a hatalomról van szó.

Zannah pedig éppen ellenkezőleg, de ugyanazt a kicsavart észjárást követte, ami miatt ő sem bízott a mesterében, így egyszerű kommunikáció helyett folyamatosan gyanakodtak egymásra. Nagy húzás volt Caleb lányát, Serrát bevonni a történetbe. Hát még az első történetből ismert Luciát…

Amikor ezek ketten a Coruscantra utaztak, és Serra a Doan -i uralkodócsalád képviseletében beszélt az ithori jedi mesterrel, amaz megmutatta, az előző kötetben elhunyt jedik emlékművét. De közöttük ott volt a Caleb -re emlékeztető is, és végig azon csodálkoztam, hogy Obba mester nem érzékeli a nőben feltörni készülő érzelmeket.

Set Hart, a sötét jedi, egy szánalmas alak, akit kizárólag saját igényeinek a kielégítése érdekel. A nyomában van Zannah, aki lenyűgöző ravaszsággal használja ki mindenhol női mivoltát és diplomatikus érzékét. Mindeközben a sith nagyúr ismét a mélymagba utazva, a Prakrit -en kereste Andeddu holokronját.

Noha nem számítottam Solomon Kane történetekben felbukkanó sötét mágiához hasonló izgalmakra, egy kicsit színtelen volt ez az út. Azon is meglepődtem, hogy a sötét jedi egy olyan kietlen bolygón, mint a Nal Hutta telepszik le, bár rejtőzködésre valóban nem rossz.

Ami szintén új volt, az iktochi bérgyilkos nő, aki úgy olvasott a múltban, mint itt a Földön a beavatottak az akasha krónikában. Azt nem igazán értettem, miért gondolta Drew Karpyshyn, hogy Set Harth -ot kellene Zannahnak kiszemelnie tanítványnak. Hiszen a tanítvány dolga, hogy továbbvigye a rendet, ha a mester már nem elég erős, vagy idős lett. A sötét jedi viszont nem sokkal lehetett fiatalabb nála.

Darth Bane 3. értékelő, kritika

A Bane elfogására tett kísérlet az otthonában, igencsak kemény volt. Nem szerettem volna lenni egyik oldalon sem. Az első mandalori sorozat utolsó epizódjában támadták hasonló erővel a főszereplőt, de ő nem volt egyedül. Serra viszont egészen megváltozott, hagyta, hogy a sötét erők eluralkodjanak rajta a bosszúvágya miatt. Roppant nagy élmény volt látni a trilógia első részéből megismert Éjjárók újratalálkozását Lucia révén.

A vége felé közeledve, amint a különböző szereplők más-más helyen haladtak, várható volt, hogy az útjuk összefut, mintha egy Tarzan-kalandot olvasnék. Ezekben a pillanatokban nem is döntöttem, kinek szurkolok, csak semlegesen szemléltem az eseményeket. Viszont Cognus, az iktochi nő egyre ellenszenvesebbé vált.

Nem tudom miért akarja Karpyshyn a már régebben eltávozott élő szellemhangját csak képzelődésnek minősíteni. Lehetségesnek tartom, hogy Serrához is az apja szólt.

Később a belső felismerése, ahogyan rájött, hogyan került minden előző tette ellenére a sötét oldal irányítása alá, igen szemléletes. A Bane trilógia harmadik kötete erősen drámai lett, no nem mintha az előzők nem lettek volna azok. Ezekben a művekben számos jó lélek eltávozott. Azonban rengeteg tanulsággal is szolgáltak.

A gonosz dinasztia Star Wars könyv – Zannah és Bane harca

Ha egyszer egy sithnek egyenlő esélyű harcban kell megszereznie a mesteri címet, hogy kiderüljön, valóban méltó-e, nem értem Zannah, miért Bane sebezhető állapotában akarta ezt. Noha a Star Wars képregényekben vannak hasonló párbajok, kettejük egyénisége különlegessé tette ezt. 

A Darth Bane trilógia 3. része, A gonosz dinasztia könyv nem fogott meg annyira, mint a második (hogy az elsőről már ne is beszéljünk), de még mindig magasan felette áll egy átlagos Star Wars regénynek. Cognus, az iktochi nő a szemtanúja a végső párviadalnak, melyről a legtöbb olvasó nem jön rá, ki győzött.

Ezzel a 2 sithhel kapcsolatos végső küzdelemmel kapcsolatban számos kérdés merülhet fel. Az lenne a lényege, hogy az erősebbik maradjon életben. De mikor lenne az optimális idő? Mi van, ha a tanítvány nem sokkal, vagy nem is fiatalabb? Mi van, ha a mester sosem akar meghalni (lásd Palpatine, vagy a Dromund Kaas több mint ezer éves császára)?

Az sem volt egyértelmű, a könyv címe pontosan kikre utal. Zannah és Bane harca egy kíméletlen, élet-halál összecsapás. Bane előnye az ősereje, hatalmas tapasztalata, a lánynak pedig a tudatossága, a sith mágiában szerzett jártassága. Mindenesetre a végső harc lezárulta elég nyitott. Karpyshyn nem akarta egyértelműen egyik főszereplőt sem győztesnek tenni, azonban választ is akart adni az utódlási kérdésre.

Sokan állítólag olyan messzemenő következtetésekig is jutottak, hogy a sötét nagyúr szelleme mindig átköltözve az újabb tanítvány testébe, egészen Sidious -ig reinkarnálódott. De ez abszurdum. Ha kíváncsi vagy, mi történ valójában, nézd meg Drew Karpyshyn oldalát!

Értékelés (saját tetszési indexem)

7

(0-értékelhetetlen, 1-büntetés, 2-borzalmas, 3-nagyon gyenge, 4-gyenge, 5-közepes, elmegy, 6-jó, 7-nagyon jó, 8-kiváló, 9-nagyon kiemelkedő, 10-abszolút csúcs)

Ha tetszett, nyomj egy lájkot, s ha szeretnéd, hogy mások is megismerjék, meg is oszthatod!

A cikk szerzői jogvédelem alatt áll – copyright © Eyn 2020.12.04. - engedély nélküli felhasználása, másolása tilos.

Az Ellenállás újjászületése könyv Rebecca Roanhorse regénye, amelyet 2019 novemberében adtak ki, az USA -ban. A történet Az utolsó jedik eseményei után veszi fel a fonalat, amikor szinte a semmiből kell újra építeni az Ellenállást.

Az Ellenállás újjászületése könyv tartalom, történet

Leia Organa a Millennium Falconon utazik az Ellenállás megmaradt tagjaival. Közben Poe Dameron és a Fekete Osztag az Ikkrukk bolygónál a helyieket felszabadítja az Első Renddel szemben. Szükségük lenne a helyiek támogatására ezután, de ők nem mernek szembeszállni az erős hatalommal.

Poe elutazik, hogy felvegye a kapcsolatot Maz Katanával. Snap, az egykori Temmin Wexley, a párjával együtt felkeresi anyját és Wedge -t. A Korélián az Első Rend kihasználja a helyieket és sorban építtetik a gépeiket a gyárakban. A fővárosban, Coronetben a Windhur nevű alak igyekszik egyre feljebb kerülni a ranglétrán.

Fontos foglyokat hoznak titokban Coronet városába, és Windhurra egyre több felelősség hárul. Közben Snap és Kara, a párja igyekszik meggyőzni Norrát és Wedge Antillest az Akiván, hogy térjenek vissza a csatamezőre. A Millennium Falcon csapata pedig a Rylotra tart, titokban remélve, hogy szövetségesekre lel.

Rebecca Roanhorse Az Ellenállás újjászületése ajánló, értékelő, kritika

Az Ellenállás újjászületése könyvre szükség volt, hogy tudjuk, hogyan indult el a folyamat, amely a kilencedik mozifilm eseménysorához vezetett. Mindjárt az elején egy olyan lány vált üzenetet Organa tábornokkal, aki a hajdani Inferno osztag tagjainak a lánya.

Poe Dameron pedig megment egy népet az Első Rendtől, de az már egészen más lapra tartozik, hogy azok át is álljanak hozzájuk. A félelem mindig nagy úr, s ebben a volt Birodalom utód rendje nagy karmester. Ami pedig az új pilótákat és harcosokat illeti, nekem ez nevetséges, hogy a régiekre öregekként tekintenek. Yavin után 34 évvel Leia még csak 53, Wedge 55 éves!

Na és itt jön az a szöveg, hogy Wedge Antilles Norra Wexley -jel él együtt visszavonulva. Ha A Birodalom vége művet vesszük alapul, lehet. De az én fejemben Iella Wessiri a felesége. Igaz ugyan, hogy a Disney ráerőszakolta a saját kánonját az olvasókra, ám a nagybecsű X-szárnyúak szériát nem lehet egy tollvonással semmibe venni.

Az új Ellenállás felépítése, a régi szereplők, Leia és Wedge öregítése

Itt van ez a Windhur nevezetű szánalom, akihez hasonló személyeket ezrével megismerhettünk, még a Birodalom korából. Nem mondanám kifejezetten gonosznak, de rendkívül becsvágyó, magas tisztséghez szeretne jutni. Coronetről a Koréliai hajsza című ifjúsági mű jut eszembe, ahol megismerhettük annak alvilágát is.

Rebecca Roanhorse kiakaszt ezzel az ostobasággal, hogy Wedge -t vénnek írja le. Idős férfinek nevezi folyamatosan – mellesleg az is mekkora hülyeség, hogy baromfitartóvá lettek – az ember azt gondolná, van vagy 85 éves. Százszor is utánanéztem, Wedge 21 évvel a Yavin -i csata előtt született, bár az új kánonban nem erősítették ezt meg. Ha az őt alakító színészt vesszük, ő túl volt már a 70 -en a 9. film forgatásának idejére.

Mindeközben a Millennium Falcon -on Leia, Csubakka, Rey, Nien Numb, Connix, Finn és Rose száguld a galaxison át. A volt hercegnő visszaemlékezik a Vérvonal könyvben említett, kitekert eseményekre, melyek az Új Köztársaság széthúzásához vezettek.

Következett egy rész, ahol Leia ezen morfondírozik: „...Csubit nem számolva a kísérői életkora együtt is alig tette ki az övét.” Na ezen a ponton dobtam egy hátraszaltót. Rebecca Roanhorse nem e világban él, az holtbiztos, de számolni sem tud. Nézzük csak: Rey 19 múlt, Finn és Rose 23, Connix 21, ha csak az emberi lényeket számítjuk.

Ez összesen 96, Organa tábornok pedig 53 éves ekkor… Felfogni nem tudom, ez az irónő miért akarja a régieket annyira öregíteni. De a hercegnőt aklakító Carrie Fisher is csak 60 éves volt a 8. film forgatása idején. Ami még érdekes, hogy a Birodalom súlyos emléke, és az Új Köztársaság szabadabb világa ellenére a népek zöme inkább behódol az új hatalomnak, mintsem harcoljon.

Az Ellenállás újjászületése könyv – az új ellenálló csapat

Yendor neve ismerős volt, persze, ő már az Elveszett csillagokban is feltűnt, s aztán az Utóhatás trilógiában. Ezekre alig emlékszem, az én fejemben a klasszikus regénysorozatok múltja van, amit félretoltak az új tulajdonosok. Sajnos az újjárendeződő Ellenállásnál is ezek az újonnan kitalált hajdani lázadók, s mások bukkannak fel. Kivéve Rieekan tábornokot, de ő filmben is szerepelt.

Windhur bemutatását belülről elég jól megoldotta az írónő, ezek szórakoztató pillanatok voltak. Monti Galay, a segédje számomra egyből gyanúsnak tűnt, de örültem, hogy kavarodnak a szálak. A hatalmas termetű Teza Nasz -ról, a volt birodalmi harcosnőről Carasynthia Dune jutott eszembe, A mandalori tévé sorozatból ismert zsoldosnő. Nagyon sok tekintetben hasonlítanak egymásra.

Ama kis perpatvar az új csapat(ok) összeállásakor és az Ellenállás tanácskozása előtt jó volt. Tetszett, ahogyan végül is felismerték a különbözőségben az egységet. Az egyértelmű, hogy Poe Dameron kolerikus személyiségtípus, hiszen olyan forrófejű és cselekvő, kevés türelemmel a diplomáciához.

A felkészülés és indulás az akciókra jó fejezetek, ezen a ponton eléggé bele lehetett merülni a regénybe. Az Ellenállás újjászületése itt szó szerint történik, bár fantasztikumnak hat, hogy maroknyi lény szervezkedik egy óriási hadsereget birtokló hatalom ellen. Pacer, a fiatal kölyök viselkedése eleinte nagyon bosszantó volt.

Hogyan lehet valaki ilyen ostoba, hogy egyedül nekimenne 4 rohamosztagosnak, bosszúból, amit a szülővárosával és családtagjaival műveltek, és ezzel veszélybe sodorni a küldetést? Sok indulat, kevés ész. Amúgy Az Ellenállás újjászületése könyv a katarzishoz közeledve egyre izgalmasabb. Majdnem, mint a Fekete torony történet, mely szerintem egy hajszállal ezt is felülmúlja.

Az új Ellenállás első komoly akciója

A szerző remekül fokozta a bizonytalanságokat, és csavarta egymásba a történetszálakat. Az Első Rend tisztjei ugyanolyan gátlástalanok, mint például a Phasma kapitány történetében. A Windhurral kapcsolatban levő tiszt kiváló példája ennek. A Coronetben tartott fogadáson zajló események letehetetlenné tették az olvasmányt.

Még a szereplőket is sikerült megszeretni, Poe Dameron is szimpatikus volt itt. A végén 4-5 szálon fut a történet, egy merő rohanás az egész. Ha eddig nem volt elég az akció, most megkapjuk kamatostól. Csak az szomorú, hogy Leia nem igazán élt az Erővel. Pedig megtanult bánni vele. Legalábbis a régi regények szerint Luke képezte. Sajnos az új alkotók ezt nem használták fel.

Még mindig túl sok volt az ember szereplő, és ez általában a legtöbb Star Wars műre igaz. De legalább a galaxis legjobb pilótái közül ketten is jelen voltak, még ha nem is a repülésről szólt ez a könyv. A végére sikerült megnyernie Rebecca Roanhorse -nak. Ezt a regényt jól megírta. De nézzen már egy kicsit utána az életkoroknak…

Értékelés (saját tetszési indexem)

7

(0-értékelhetetlen, 1-büntetés, 2-borzalmas, 3-nagyon gyenge, 4-gyenge, 5-közepes, elmegy, 6-jó, 7-nagyon jó, 8-kiváló, 9-nagyon kiemelkedő, 10-abszolút csúcs)

Ha tetszett, nyomj egy lájkot, s ha szeretnéd, hogy mások is megismerjék, meg is oszthatod!

A cikk szerzői jogvédelem alatt áll – copyright © Eyn 2020.11.20. - engedély nélküli felhasználása, másolása tilos.

Dooku, az elveszett jedi Star Wars könyv Cavan Scott alkotása, az azonos hangoskönyv alapján. A mű párbeszédekkel és Asajj Ventress holovideo nézésein keresztül mutatja be, ahogyan Dooku jedivé lett és később elhagyta a rendet. A Dooku, az elveszett jedi könyv 2019-ben jelent meg Amerikában.

Cavan Scott Dooku, az elveszett jedi tartalom, történet

Asajj Ventress, a valahai jedi tanítvány Dooku gróf kezei alá kerül. A gróf által megnézhet olyan holofelvételeket, melyek Dooku jedivé válásáról szólnak. Közben egy feladattal is megbízza: keresse meg az úr nővérét.

Megismerhetjük a gróf jedivé válásának főbb lépéseit, majd mesterként végzett munkáját. Később azokat az eseményeket, amikor nem értett egyet a jedik úműködésmódjával, s végül áttér egy másik útra.

Dooku, az elveszett jedi Star Wars könyvajánló, értékelő, kritika

Micsoda marhaságok. Yodát fellöki egy kiskamasz? És a nagymester nem érzékeli előre? Nem tudja meggátolni? Nagyon vicces. De inkább képtelenség. Yoda mester másokkal együtt vívógyakorlatokat mutat be az összesereglett tömegnek? Ezt sem tudom komolyan venni, van sokkal fontosabb dolga is, az ilyesmit meghagyja a fiatalabbaknak.

Amúgy régóta kíváncsi voltam Dooku múltjára, és arra, hogyan került vissza a Serenno bolygóra. Ezt az égitestet is valaha mélyen átjárták a sötét oldal energiái, mivel a sithek birodalmához tartozott. De nem annyira viharos-borús-esős, mint a Dromund Kaas világa, inkább az uralkodó családjai nevezetesek.

Ventress „képzése” csak pillanatokra látható, de az számomra erőltetettnek tűnik, hogy a gróf a gyerekkorából származó holofelvételekkel szórakoztatta volna. A fejében folyton megszólaló eredeti mestere, Ky Narec viszont jó, illeszkedik a csillagok háborúja világához, és a földi tanítványokkal is gyakran megtörtént ilyesmi, a mi világunkban.

Azt viszont nem értettem, ki vett volna fel minden jelenetet. Akkor meg hogyan tudta nézni Ventress? Oké, ezt az egész körítést nem kell komolyan venni. Úgyanúgy az Elveszettek szobrai mellett haladt el Zannah is, csaknem ezer évvel ezelőtt, mint itt most a tanítványok.

De amikor néhány régi mestert említettek, akik átálltak a sötét oldalra, össze lehetett volna kapcsolni a Régi Köztársaságról szóló művekkel. Sajnos az író nem tette meg ezt a szívességet, maradt a Disney keretek között. A Dooku az elveszett jedi Star Wars könyv ahhoz képest, hogy audio anyag szöveges kiadása, elég izgalmas képet ad a gróf jedivé válásához.

A Protobranch bolygón történtek Dooku és Sifo-Dyas önzetlen mentéseiről szóltak, amikor bekövetkezett a katasztrófa, amit utóbbi előre látott. Utoljára a Drongar bolygó klónháborús világában „jártam” Star Wars -ot olvasva kórházban, az itteni sem hiányzott. Később egy újabb drámai helyzet következett a Serennó bolygón.

Nem értek egyet azzal a jedi módszerrel, hogy tiltják a tanítványoknak a kapcsolatot a saját családdal, és bármilyen érzelmi köteléket. Mivel amit nem ismersz, azt nem is tudod uralni. Így később, ilyen helyzetbe kerülve könnyű elbukni. Az ősi egyiptomi templomi tanítványoknál is csak az válhatott beavatottá, aki már szerzett tapasztalatot az életben, hogy később ne legyen az kísértés számára.

Az Asusto bolygón pedig a sötét oldal jelenléte egy újabb tapasztalat (vagy veszély?), ilyen szempontból. Lené mester volt a kihágó, aki a jedi tanáccsal ellentétben, kereste a sötét ereklyéket, hogy megismerje. Utána viszont túl sokat ugrunk az időben, Dooku 50-es éveiig. Sifo-Dyasról szerencsére sok mindent meg lehet tudni a Dooku az elveszett jedi könyvből.

Később megint egy diplomáciai tárgyalás és árulás. A sok ugrálás évtizedekben és helyekben változatossá tette a művet, de nem tett jót az olvashatóságnak. Viszont tanúi lehetünk  Rael Awerros, majd később Qui-Gon Jinn tanítványságának, a gróf kezei alatt.

Jinn és Dooku beszélgettek arról, hogy a közvélemény egy része szerint a jedik csak szenátus rendőrei. Ez eszembe juttatta a közel ezer évvel azelőtti Ruusani Reformációt, amikor a jedik átadták az irányítást a választott szenátusnak, és visszavonultak a közvetlen hatalom gyakorlásból. Ez a beszélgetés a robogó versenyen történt, ahol ismét kapcsolatba került a gróf a családjával.

Az ezt követő események fényében részben érthető, miért nem tartják helyesnek a jedik, hogy intézkedjenek, amikor érzelmileg érintettek. Itt nagy a csábítás, hogy valaki önhatalmúlag járjon el az igazság nevében, s nagyon nehéz visszafordulni. A rendőrségi helyszínek miatt mintha ismét az árnyak utcájában jártam volna, hiszen azon a később játszódó eseménysorban szerepet kap eme intézmény néhány tagja.

Szép fokozatosan válaszokat kapunk arra, hogyan vált Dooku renitenssé a jediknél. Találkozik Palpatine szenátorral is, erről régebben James Luceno írt egy másik könyvben, a sith nagyúrral kapcsolatban. Serenno örökösen visszatérő helyszín, melyben nagy szerepe van a gróf húgának, Jenzának is. Míg az apja dölyfös és önző volt, és fivére is a saját érdekeit nézte, a nőbe jókora szociális érzék szorult.

A végjátékban többé-kevésbé igyekeznek megmagyarázni, hogyan tért át a gróf a sötét oldalra, és mi lett Jenza úrnővel. A szellemvilágban való kételkedés továbbra is zavar, hogyan uralhatják olyanok a mentális erőt, akik nem hisznek a halál utáni létben? Ezzel együtt Ventress átalakulása folyamatát is bemutatja a könyv. Engem teljesen nem győzött meg a regény, de sok mindenre választ ad.

Értékelés (saját tetszési indexem)

6

(0-értékelhetetlen, 1-büntetés, 2-borzalmas, 3-nagyon gyenge, 4-gyenge, 5-közepes, elmegy, 6-jó, 7-nagyon jó, 8-kiváló, 9-nagyon kiemelkedő, 10-abszolút csúcs)

Ha tetszett, nyomj egy lájkot, s ha szeretnéd, hogy mások is megismerjék, meg is oszthatod!

A cikk szerzői jogvédelem alatt áll – copyright © Eyn 2020.11.09. - engedély nélküli felhasználása, másolása tilos.

Zoraida Córdova A sors keze Star Wars regény, A galaxis peremén multimédiás projekt része. A sors keze ifjúsági regény, mely 2019 augusztusában jelent meg.

Zoraida Córdova A sors keze könyv tartalom, történet

Jules és Izzy a Batuun gyermekek, de szülei váratlan utazása miatt utóbbi máshova kerül. 13 évvel később a lány egy különleges megbízatást kap. Izzy éppen addigi csapatától szakadt el – pontosabban lapátra tették – s egyedül visz egy szállítmányt a galaxis széléhez.

Pont a Batuu az úticélja, s persze találkozik gyermekkori barátjával. Julesnek pont ő hiányzott az életéből – jó értelemben véve – de tudja, hogy a lány nem maradhat sokáig ott. Mégsem fogadja el meghívását. Persze a sors közbeszól, s a véletlen úgy hozza, hogy muszáj megoldaniuk egy komoly problémát.

Zoraida Córdova A sors keze könyvajánló, értékelő, kritika

Sok Star Wars könyvben megfigyelhető – itt is – hogy a szerzők a már ismert típusokhoz nyúlnak, ami nem túl nagy fantáziára vall. A banthát, a wampát, az eopie -t, és a dianógát is kár volt bevonni, gondolom a Batuunak is megvannak a maga állatfajai. De Córdoba még egy szinttel lejjebb megy, amikor whiskey -t emleget. Az meg teljesen földi, a Föld pedig nem szerepel ebben a galaxisban.

Folyamatosan azt vártam, végre történjék már valami. Ifjúsági regény ide vagy oda, nem kellene a semmiről órákat írni. A Jedi növendék széria hajdanán ezerszer izgalmasabb volt. Egy hajszállal élvezhetőbbé vált amint a két főszereplő találkoztak, de továbbra sem történt semmi érdemleges. Zoraida Córdova A sors keze könyv nem egy nagy horderejű alkotás.

Az is eléggé szánalmas dolog, hogy rendes fejezetcímek helyett a Jules, Izzy, Jules, Izzy neveket olvashatjuk felváltva. Ezt már más könyvekben is alkalmazták, ott sem szerettem. Ha a szerző nem tud (vagy nem akar) fejezetcímeket kitalálni, maradjunk a számozásnál. Arra viszont hamar rájöttem, miért A sors keze a könyv címe.

Az elkeveredő csomag miatti izgalmas keresgélés hozta az első érdekesebb részeket. Később persze fel kellett bukkanni az Első Rend rohamosztagosainak, hogy valami módon kapcsolódjon A sors keze könyv a filmekhez is. Itt is különféle kereskedők, „cuccszállítók”, csempészek voltak, a helyszíneken, mint a Solo regényben, csak sokkal halványabb volt az egész.

Azon kívül, hogy a főszereplők ide-oda futkároztak, néha megjelent egy-egy személy a múltból, és a két fiatal emlékezett erre-arra, de semmi érdemleges nem történt. További mászkálás, és dögunalmas csevegés után már elkezdtem gondolkozni azon, vajon miről is szól ez a könyv. És akkor még ott a romantika, vagy legalábbis valami, ami az akart lenni.

Tudom, Izzy nem egy Dejah Thoris, vagy Thuvia, hogy mindenféle fantasztikus kalandokon át kelljen megküzdeni érte, de mégis… Az egész túl könnyű volt, gyerekes, meseszerű. Csak a végjáték fele tudtam meg – nem figyeltem rá – hogy az összes eddigi esemény egy nap alatt zajlott le. Volt egy kis keveredés, de sehogyan sem tudott igazán izgalmas lenni.

Szerettem volna többet írni, hiszen ez a Zoraida Córdova A sors keze könyvajánló, de csupa átlagos dolog történt. Akkor már inkább a Timur és csapata ☺. Az is ifjúsági regény, de sokkal lebilincselőbb volt. A végén kis üdítő eszmecserék, találkozások, de semmi különös. Ez a regény sem fog hiányozni. Ha a Galaxis peremén sorozat, vagy a Batuu bolygó érdekel, ajánlom a Fekete torony regényt, amely sokkal jobb.

Értékelés (saját tetszési indexem)

5

(0-értékelhetetlen, 1-büntetés, 2-borzalmas, 3-nagyon gyenge, 4-gyenge, 5-közepes, elmegy, 6-jó, 7-nagyon jó, 8-kiváló, 9-nagyon kiemelkedő, 10-abszolút csúcs)

Ha tetszett, nyomj egy lájkot, s ha szeretnéd, hogy mások is megismerjék, meg is oszthatod!

A cikk szerzői jogvédelem alatt áll – copyright © Eyn 2020.11.03. - engedély nélküli felhasználása, másolása tilos.

Darth Bane - A kettő szabálya Drew Karpyshyn regénye, amely 2008-ban jelent meg. Ez A pusztítás útja című regény közvetlen folytatása, a történet alapját lásd itt.

A kettő szabálya könyvajánló, értékelő, kritika

A történet ugyanott folytatódik, ahol az előző regényben megszakadt. A kislány Zannah meglepő gyorsasággal sajátítja el az Erő ismeretét és a sötét oldal módszereit. Mindeközben a másik oldalon is életek, sorsok változnak. Hoth mester egykori tanítványa, Johun, belátja Farfalla józan érvelését, mégis kijátssza őt.

A Ruusan barlangjai mélyén, a gondolatbomba után maradt gömb sejtelmesen titokzatos, és félelmetes. Az viszont őrült gondolat, hogy az elpusztult sithek és jedik szellemét szétszabdalta volna, örök fogságba ejtve. Még a mi univerzumunk szellemvilágáról szóló könyvek sem említenek ilyesmit.

Bámulatos volt Zannah pörgő észjárása, még sajnáltam is, hogy a sötét oldal művészetét tanulja. Farfalla mester gondolkodásmódja szimpatikus, és ebben a regényben történnek azok a változások, melyek a Jedi Rend és a Köztársaság életét a következő ezer évre meghatározzák.

Amúgy észrevettem, Karpyshyn meglehetősen szabadon bánik a nagymester elnevezéssel, holott az egy jóval magasabb szint a mesternél. Eső, vagyis Zannah sajnos aranyos kislányból gyilkossá változik, s ez nem éppen természetes. Bane elvei egyáltalán nem tetszenek, de hát mit is várhatnánk egy önző sithtől?

A dzsungelbeli kripták és más misztikus helyek mindig is izgattak. A Dxun hold dzsungeleiben való barangolás Gwahlur fogai és más Conan novellák izgalmas kalandjaira emlékeztettek. Az orbalisk -ek igencsak szokatlan lények, melyek meglepő helyzetbe hozzák a sithet. A Freedon Nadd kriptájában talált holokron viszont lehetőséget nyújt számára, hogy még az eddiginél is mélyebben merüljön a sötét oldal titkos tudásaiba.

A főkancellárt itt is ugyanúgy hívják, mint az Obi-wan padawankodása idején élő főkancellárt, azaz Valorum -nak. Utóbbi természetesen csaknem egy évezreddel későbbi leszármazottja. Nem szóltam még Darovitról, aki Eső unokatestvére, s éppen rokona miatt lesz csonka az egyik karja, de ez miatt életben marad. Ő a Ruusan bolygón ragad.

Bane végtelen kitartása, hogy saját holokront hozzon létre, engem lenyűgözött. Az orbaliskok kínzását elviselni még olvasva is rossz volt. Csoda, hogy nem gondolt előbb arra, valahogy megszabaduljon tőlük. A regényben szerepel egy chiss nő is, ami szerzői hiba, mert a régi történelem szerint a fajjal csak Thrawn által találkozott a Köztársaság népe.

A történet helyszíne váltakozik a Serenno és az Ambria bolygó között. A sith nagyúr ugyanazt művelte, mint kései utóda, ezer évvel később, csak kicsiben. Egymásnak ugrasztotta a szakadár, szeparatista mozgalmakat a Köztársasággal. Így a jediket elfoglalta valamivel, miközben ő dolgozhatott a sithek jövőjén.

Hosszú idő után az umbarai árnyharcosok és Hetton jelentette az újabb küzdelmet A kettő szabálya regényben. Darovitot is újra láthatjuk, immár gyógyító remeteként. Darovit jedi gyűlölete viszont annyira szánalmas volt, nem jött rá, hogy minden baj belülről származik, s nem másoktól. A Távoli csillagok 25 ezer évvel azelőtt játszódó történetében a jedik elődjei, a jedaii -k a Tython -on éltek, most Bane egy sith úrnő hagyatékát keresi ott.

Közben a Coruscant jedi könyvtárában járó Zannah, mesterien álcázza magát. Darovit és Johan találkozása sorsszerűnek tűnt, már vártam is. Visszatérve a Tython -ra, izgalmasnak tűnt a múltbeli erődítménybe való belépés. Az élőlény-gép keverék techno szörnyekről azonnal a kaldanok és rykorok jutottak eszembe Burroughs nagy sikerű Mars sorozatából.

Örültem, hogy a csodás Jedi Könyvtárban tehetek ismét látogatást. Onnantól fogva, hogy fény derült a sithek létére, igencsak jól felpörögtek az események. A sok visszautalásból és Johun által világos volt, hogy a néhai Hoth mester milyen erős kolerikus tulajdonságokkal rendelkezett.

Darovit és Zannah beszélgetése igencsak jólesett, bár a lányt inkább zavarta, megrögzötten ragaszkodott sith voltához. Majd roppant egyedi lények indultak a végső csatára. A bámulatos kardforgató, fényes bőrű, echani nő Raskta Lsu és a 150 kilós, két méter magas férfi, Sarro Xaj, valamint az ithori harci meditációs mester, jókora erővel egészítették ki Johun és Farfalla tudását.

Lehetőséget adtak rá, hogy végig olvassam a Star Wars univerzum legkáprázatosabb fénykard párbaját.

Vajon mi történt volna, ha Bane -t nem védi a hozzánőtt orbaliskok páncélja? Zannah nem igazán bírt az évtizedek alatt tökélyre fejlesztett vívótechnikájú Sarro -val. De hiába volt Raskta a mestere a két kardos vívótechnikának, és rendelkezett Farfalla hatalmas háborús tapasztalattal a küzdésben, csak az ithori mester meditációs erejének segítségével vehették fel a harcot a sithekkel.

Az Erő mintázataiban tetszett nagyon a harc a sith nagyúr ellen, ott viszont egyértelmű volt, kinek szurkolok. Itt tudtam, hogy legalább az egyik sithnek életben kell maradnia. Amikor évekkel ezelőtt először olvastam ezt az összecsapást, egészen rabul ejtett és még most is lenyűgöz. Hét teljesen különböző egyéniség egészen különböző harcmódja és csatája.

Egyenként is páratlanok voltak, de egyik sem legyőzhetetlen. A végső események hasonlítanak a trilógia előző regényének végéhez. Darth Zannah elég önérdekűen cselekedett végig, mégsem sikerült megutálnom. Caleb gyógyító képességei ismét lenyűgöztek. De a vége szörnyű, bár tudom, nem lehetett másképp. Darth Zannah elég önérdekűen cselekedett végig, mégsem sikerült megutálnom. Caleb gyógyító képességei ismét lenyűgöztek. De a vége szörnyű, bár tudom, nem lehetett másképp.

Az első regénynél Karpyshyn nagyon magasra tette a mércét, azt nem lehetett ismét megugorni. De így is élvezetes, feledhetetlen élményt ad A kettő szabálya könyv.

 Értékelés (saját tetszési indexem)

7.5

(0-értékelhetetlen, 1-büntetés, 2-borzalmas, 3-nagyon gyenge, 4-gyenge, 5-közepes, elmegy, 6-jó, 7-nagyon jó, 8-kiváló, 9-nagyon kiemelkedő, 10-abszolút csúcs)

Ha tetszett, nyomj egy lájkot, s ha szeretnéd, hogy mások is megismerjék, meg is oszthatod!

A cikk szerzői jogvédelem alatt áll – copyright © Eyn 2020.10.22. - engedély nélküli felhasználása, másolása tilos.