Star Wars Könyvek Portál

Alphabet osztag Star Wars könyv bemutatás, ajánló

Alexander Freed Alphabet osztag című könyve 2019-ben jelent meg. A kötet egy trilógia első része, és közvetlenül az endori csata utáni időszakban játszódik. A középpontban a kialakuló Új Köztársaság pilótáinak egy kényszer szülte osztaga áll.

Alphabet osztag tartalom, történet

Yrica Quell a volt birodalmi pilóta nő alig várja, hogy végre bizonyíthasson, és az Új Köztársaság alkalmazza. A hírszerzésnél dolgozó, balosar fajú Caern Adan figyel fel rá. Egy napon elküldik egy bizonyos személyért, aki most szabadúszó, de jól jönne ismét a segítsége. Neth Tansin nem szívesen tér vissza, de az események valami módon elősegítik ezt.

Mindez idő alatt a fiatal Wyl Lark pilótaosztagával, és a Hellion's Dare fregattal együtt folyamatosan kényszerugrásokat hajt végre, mert a Pursuer csillagromboló és a 204-es Birodalmi Vadászezred folyton rájuk talál. Közben mindig egy-egy pilótát csapdába ejt, mielőtt a hipertérbe ugranak.

Shakara Nuress ezredes, akit csak nagymamának hívtak, a 204 -esek vezetője volt. A Pandem Nai rendszerben – ahol tibanna gáz forrás is van – rendezkedett be, és mintegy birodalmi ellátóhellyé szervezte. Mivel a 204 -esek számos pusztításban részt vettek és most is fontos a szerepük, a lassanként létrejövő Új Köztársaságnak lépéseket kell tennie ellenük.

Alphabet osztag bemutatás, ajánló, értékelés

Jó sok felvezetés van a könyv elején, csak lassan tudott lekötni. Talán megpróbálnak a klassszikus X-szárnyúak sorozathoz hasonló történeteket fabrikálni? Mert ez esetben nem lesz könnyű dolguk. Quell története is vánszorogva halad, de Wyl Larké még gyötrelmesebb, mert itt sok szereplő van jelen. Jobban megismerni őket nincs idő, de az események hátterét sem mindig érteni.

Caern Adan elég hűvös figura, sosem sikerült megkedvelnem. Quell látogatását azon csillagközi térben, ahol a múltat visszatükröződve látja, felettébb érdekesnek találtam. Az Alfa Holdbázis második regényében volt hasonló sztori, bár ott az idő miatt kettőződött meg minden. Később, amikor végre akcióba léptek a szereplők, a könyv is izgalmasabbá vált egy fokkal.

Az idegen, vagyis Devon története beékelődve az alapsztoriba, olyan volt, mint egy novella a regényben. De jól elszórakoztatott. Héráról az Új hajnal óta nem olvastam, így üdítő volt újra „látni”. Quell nem igazán tudott a saját személyiségéből kibújni, üdvös lett volna, ha túllépve a személyes érzésein és múltján, válik vezetővé.

Az Alphabet osztag igencsak a cikk elején említett sorozatbeli Lidérc osztagra emlékeztetett engem, mivel ott is úgy szedték össze mindenhonnan a tagokat. Később a könyvben az erdős részen végrehajtott eszközszállítás azon a félreeső bolygón kedvemre volt, mivel kalandregény imádóként szeretem az ilyen helyzeteket. A Myrkr is eszembe jutott Zahn első Star Wars regényéből.

Amikor az osztag tagjai ott mesélnek egymásnak a múltjukról, Chass, a theelin női pilóta, a saját történetében a lázadó Jyn Erso -val való találkozását is említi. Egyébként azt elég nagy túlzásnak tartom, hogy a jediket szinte mítoszként kezelték ebben a korban. Alig több mint két évtized alatt nem tűnhetnek el a köztudatból, főleg, hogy sokan élnek, akik találkoztak velük.

Az Alphabet osztag könyv egy kicsit zötyög. Általában, amikorra kialakul valami jó sztori, és kezdene az olvasó együtt élni a szereplőkkel, a szerző átvált valami másra. A későbbiekben Rikton és Devon története feleslegesen visszafogta az érdeklődést, mivel olyan volt, mintha egy új regénybe kezdenék, és mindennel újra kellene ismerkedni.

Héra Syndulla többszöri szerepeltetésének örültem. Bár hiába a galaxis egyik legjobb pilótája volt, itt nem ő állt a középpontban. Az Aphabet osztag változatossága viszont szemet gyönyörködtető. Quell X-szárnyút vezet, a theelin nő, Chass B-szárnyút, Kairos, a másik nő – akit sosem látni vizor nélkül, így nem tudhatjuk milyen – U-szárnyút. Tansin egy Y-szárnyúban ült, Wyl Lark pedig A-szárnyúban repült.

A Pandem Nai -nál történő akció előbb izgalmas volt, majd drámaivá vált. Az osztag mindegyik tagja „hozta a maga személyiségét”. Számomra ellenszenves volt, hogy Nath Tensent -et még a sok haláleset után is a bosszú motiválta, bár Chass is majdnem követte tetteiben.

A végjátékok a csaták után egészen semmitmondó. Üres szövegek a szereplőktől, semmi komoly tartalommal. Azért Devon még egyszer visszatér a végén. Hogy legyen a történetben egy újabb csavar és jelzés a folytatásokra. A Star Wars könyvek típusát tekintve ez katonai sci-fi, némi akció és kém stílussal ötvözve.

Értékelés (saját tetszési indexem)

(0-értékelhetetlen, 1-büntetés, 2-borzalmas, 3-nagyon gyenge, 4-gyenge, 5-közepes, elmegy, 6-jó, 7-nagyon jó, 8-kiváló, 9-nagyon kiemelkedő, 10-abszolút csúcs)

Ha tetszett, nyomj egy lájkot, s ha szeretnéd, hogy mások is megismerjék, meg is oszthatod!