Star Wars Könyvek Portál

Fekete torony Star Wars könyv ajánló, kritika, vélemény

Fekete torony Star Wars könyv Delilah S. Dawson regénye, amely 2019-ben jelent meg. A történet lényegi eseménye nagyjából háromnegyed évvel a Skywalker kora regény történései előtt zajlik. A Fekete torony A galaxis peremén médiaprojekt része.

Delilah S. Dawson Fekete torony tartalom, történet

Organa tábornok új feladatot ad Vi Moradi kémnőnek. Toborozzon szövetségeseket, építsen ki egy támaszpontot, kommunikációs csatornákat a Batuu -n. Ehhez segítségül éppen egykori kínzóját, Cardinal századost kapja, akit (már) Archex -nek hívnak. Csakhogy megtörténik Az ébredő Erőben említett katasztrófa, így a küldetés négy hónappal eltolódik.

Akkor már nincs élő kapcsolat a tábornokkal, de a megbízatást Vi végre akarja hajtani. Azonban a Batoo -ra érve alig tudnak elsliszolni egy harc közeléből és kényszerleszállást hajtanak végre. Ráadásul ki is rabolják őket. Egy fiatal helyi nő, Salju, segít Vi -nek, hogy találjon eszközöket, élelmet, ruhát és munkát.

De ahhoz, hogy visszaszerezze a holmijukat, számos kompromisszumot kell kötnie, köztük egy életveszélyes küldetést vállalnia. Közben viszont az Első Rendnek is tudomására jut az ottléte, és a pökhendi Kath hadnagy indul útnak csapatával, hogy elfogja.

Fekete torony könyv ajánló, kritika, szereplők

Kellett egy kis idő, mire felfogtam, hogy kik a főszereplők. A Phasma kapitány életéről szóló könyvben éppen a róluk szóló rész volt az igazán érdekes. De már csak halványan emlékeztem rá.

Fekete torony könyv szereplők bemutatás, jellemzés

Vi Moradi, a barna bőrű ügynök áll a középpontban, a legtöbb eseményt az ő szemszögén keresztül látjuk. Könnyű egyetérteni a céljaival, a helyzeti cselekvéseinek eredményessége már komplikáltabb. Paku, a droid egészen egyedi, „géphez” képest lekezelő természetű, ő hozta a kellő humort.

Archex, az egykori Cardinal százados itt (már) egészen normális. Jó tudni, hogy az Első Rend agymosásából is van felépülés. A helyiek közül Salju a barátságos „benzinkutas” nő, Ylena egy hasonló jellemű roncskutató. Savi, akinél a roncskutatók dolgoznak, régiséggyűjtő, s többet tud, mint amit elárul.

A később felbukkanó Zade kicsit menekülő Han Solo típusú, csempészfigura. A blutópiai fajú Oga Garra valódi gengsztervezér, aki viszont tartja a szavát, s e szempontból a Boba Fett típusú, árnyalt szereplőkhöz tartozik. Dolin a csillagokba vágyó parasztfiú megtestesülése, Krika, a chadra fan, igazi műszerzseni.

Az Első Rend képviselői ugyanolyan tahók, mint A mandalori sci-fi-fantasy akciósorozatban bemutatott, volt birodalmi egyének (lásd részletesen lejjebb).

Életkor tekintetében ez a szerző is zavaros számomra. Először Vi és Cardinal – vagyis most már Archex – személyére úgy utal, mint akik már középkorúak. Majd Ylena -ra – aki Savi -nak dolgozik és segített Vi -nek bekerülni a roncskeresők közé - folyamatosan idősebb nőként hivatkozik.

Ylena a Yavin -i csata előtt 6 évvel született, tehát itt 40 körül van, ami az én szemléletem szerint marhára fiatal. Dolin viszont csak 28, így csodálkoztam is, miért Ylenával kezdett, s nem egy korához illőt szemelt ki magának.

Fekete torony könyv kritika, vélemény

Szokványosan indult a regény, aztán jött a kötögetés kötőtűvel. Nahát! Most már olyan mértékben elföldiesedtek a Star Wars könyvek is… De ez legalább vicces volt. A Fekete Torony környékének bemutatása túl hosszúra sikeredett. Mint egy falusi tévé sorozat, ahol az első részben megismerjük a szereplőket.

Számomra nem világosan derült ki, honnan kerül elő annyi roncs, hogy egy egész csapat ebből él, s ez a munkája. A munkások, a körülményeik és az egész helyzet hangulata hasonló a Lanteeb bolygó embereihez, az Ostrom regényből. Azzal a különbséggel, hogy itt más lények is vannak, és nem olyan reménytelen a helyzetük.

Vi Moradi túl hamar beszél vadonatúj munkatársainak a céljairól. Ezt nem is értettem, ilyet egy profi ügynök nem csinál, hiszen számítani kell a szóbeszédre, amely elárulja. Jót tett a regénynek a veszély. Az Oga Garrától kapott megbízatása egészen olyan, mint amilyet a klasszikus kalandregények főhősei kapnak feladatként.

Ideje volt, hogy kicsit felpörögjenek az események, ezért is örültem, hogy az Első Rend belépett a képbe. De még egy ekkora tahót, ilyen pökhendi és ostoba egy embert, mint Kath hadnagy... Látszik, hogy agyilag ezek totálra betegek a képzéstől, másképp nem kommunikálna egy idegen világon ilyen magas lóról. Mindjárt az első alkalommal úgy beszélt a helyiekkel, mintha mindenki élete az ő egyetlen intésétől függene.

Moradi útja a kincshez a barlangokon és mindenféle ölő szerkezeten át, a Conan történetekhez hasonló, izgalmas kaland volt. Ezen rész után a Fekete Torony regény egészen élvezetes lett. Delilah S. Dawson szórakoztatóan vázolta az eseményeket, és kezdett kialakulni valamiféle körvonal a jövőre nézve.

Delilah S. Dawson - A galaxis peremén ajánló

Lassanként kiderült, hogy a helyiek mégsem annyira semlegesek. A vadonban élő parasztfiú, Dolin, a chadra fan Krika, majd Zade, a csempész megjelenése, szépen színesítette a szereplők palettáját. Nekem tetszett ez a változatosság, s ahogy sűrűn zajlottak a dolgok. Az író szép fokozatosan növelte az izgalmakat, és ezzel megfogott.

A kínzás viszont sok volt. Nagyon erős, főleg mert éppen előtte olvastam Wilbur Smith Jön a farkas regényét, amelyben éppen elég borzalom volt. Az Első Rend, és az egész bagázs csupán a régi Birodalom még agresszívebb, gátlástalanabb változata, még ostobább rohamosztagosokkal.

Akik nem csak agymosást kapnak, de szinte kevesebbet szabad önállóan gondolkodniuk, mint a droidoknak. Egyébként a mi mai világunkban dettó ugyanez zajlik, a figyelemenergiát ma a média által elrabolják, hogy az emberek ne gondolkodjanak.

A Batuu bolygó valaha az ismeretlen űr felé utazók állomása volt, azonban a hiperűr utazás feltalálása óta elvesztette a jelentőségét. Érdekes, hogy csak a Fekete Torony Helyőrség település környékén összpontosul a népesség, legalábbis a többiről nem tesznek említést.

A Darth Vader és Thrawn közös utazásáról szóló regényben is már jártunk itt, 3 és fél évtizeddel korábban. Azonban kicsit nehéz volt fejben összeegyeztetnem azt a megjelenést, valamint az Anakin és Thrawn által 53 évvel azelőtt meglátogatott Batuu -t a jelenlegivel.

Körülbelül úgy zajlott a végjáték, ahogy vártam. De azért jó volt. Túl sok az arcul ütés, ez ellenszenves, ellenben vannak megható jelenetek is. Delilah S. Dawson azonban még a finálé után is folytatta a történetet, méghozzá elég jól. Zseniális húzás volt, sikerült kellemesen meglepnie.

Értékelés (saját tetszési indexem)

(0-értékelhetetlen, 1-büntetés, 2-borzalmas, 3-nagyon gyenge, 4-gyenge, 5-közepes, elmegy, 6-jó, 7-nagyon jó, 8-kiváló, 9-nagyon kiemelkedő, 10-abszolút csúcs)

Ha tetszett, nyomj egy lájkot, s ha szeretnéd, hogy mások is megismerjék, meg is oszthatod!