klónháború
Köztársaság kora
Star Wars könyv bemutatás
Karen Miller – Ostrom Star Wars könyvajánlás-értékelés
Karen
Miller Ostrom Star Wars könyve a Klónháborús
játszmák duológia második kötete. A már bemutatott Árnyak
közt regény közvetlen folytatása. 2010 júliusában jelent
meg Amerikában, Clone Wars Gambit: Siege címmel.
Karen Miller – Ostrom tartalom, történet
Anakin
és Obi-wan csak nagy nehézségek árán tudnak leszállni
(vagyis inkább becsapódni) az elcsent járművel. Egy közeli
bányásztelepülésre vergődnek el holtfáradtan, hogy valami
segítségre, vagy járműre leljenek.
Bail
Organa aggódik miattuk, ráadásul Tryn, a tudós
sem könnyen boldogul azzal, hogy ellenszérumot csináljon. Egyelőre
senkinek sem beszélhetnek a titkos akcióról és ez még nehezebbé
teszi a helyzetet. Ahsoka és a klónok is Coruscanton
vannak. Óvatosságból még Palpatine kancellárt sem
tájékoztatták az eseményekről.
A
bányásztelepülésen kényszerből dolgoznak a helyiek, hogy egy
bizonyos anyagot kitermeljenek a szeparatistáknak, cserébe csak
csekély megélhetési feltételeket kapnak, fizetés nélkül.
Obi-wan és Anakin kénytelen ideiglenesen beállni
közéjük, de olyan események történnek, hogy minden képességüket
latba kell vetniük.
Klónháborús játszmák II. - Ostrom könyvajánlás-értékelés
A
történet ott folytatódik, ahol félbemaradt, így egy pillanatig
sem kellett újra felkelteni az érdeklődésem. Bár Karen Miller
egyes esetekben túllőtt a célon, az elején néha már fecsegésnek
éreztem egyes párbeszédeket. Ezek a főhősök által felvett
nevek – Teeb Yavid és Teeb Markl – nagyon viccesen hangzottak.
Sok
idő elmegy hétköznapi események leírására, de olykor
egészen élvezetesen van tálalva. Annak különösen örültem,
hogy a vén gazember Palpatine -nak nem szóltak a háttérben
zajló küldetésről. Sokat megtudunk a történethez tartozó
emberekről, lényekről és helyekről.
Amikor
a bányába került Obi-wan és Anakin, azok a
jelenetek engem a Tarzan
és a hangyaemberek fiktív jeleneteire emlékeztettek. Utána az
események felpörgése a théta vihar megérkezésekor szenzációs
volt. Ezeken a részeken szó szerint nem lehet abbahagyni az
olvasást.
Nem
is gondoltam volna, hogy ennyire habzsolni fogom ezt a történetet,
de magával ragadott. A faluban nagyon sokáig tartózkodnak a
főszereplők, egy idő után már nem ártott volna váltás. Olykor
túl van beszélve az egész, rengeteget tervezgetnek, vitatkoznak,
magyarázgatnak a szereplők.
Azt
nem értettem, a főszereplők miért nem törekedtek arra, hogy
megváltoztassák a jedikről kialakult negatív képet a faluban.
Bizonyára a szeparatistáktól eredt a rossz hiedelem kialakítása,
de úgy tűnt, mintha Anakinék készpénznek vennék a
helyiek vélekedését.
A
Coruscanton játszódó jelenetek majdnem olyan izgalmasak,
mint a Lanteeb -en. Palpatine játssza a maga ármányos
terveit, Yoda és Bail Organa pedig igyekeznek megtenni
mindent az ártatlanok védelméért. Azt nem értettem, miért
kellett Bail -nek megmondania azt a súlyos eseményt a
tudósnak, mielőtt célba ért volna. Már amikor hozzá indult,
mondtam, hogy ne ☺, de nem
volt annyi esze.
Ettől
függetlenül nem akarom bántani, nagyon sokat tett azért, hogy a
dolgok rendben menjenek. A könyv vége felé – amikor már Windu
mester is feltűnt – eszméletlenül élveztem a történetet. A
mester itt sokkal határozottabb, és magabiztosabb volt, mint a
Haruun
Kal
bolygón, persze a helyzet is egyértelműbb.
Lok
Durd, a nemoidi tábornok brutalitásban most felülmúl
mindenkit, Fhernan -t nő
létére folyamatosan üti-veri, kínozza. Karen
Miller a végsőkig
húzta a húrt, már ami a főhősök szenvedését, kínlódását
jelenti. Igyekezett a lehető legjobban kimeríteni őket.
Sok-sok
nagy egyéniség van jelen a műben, és a találkozások
nagyszerűek. Az ostrom
Lanteeb
-nél nem olyan
sziporkázó, és hihetetlenül akciódús, mint a Jedi
próba történetében, de sokrétűbb a folyamata. A szerző
elég sok lelki húrt megpendített, még Obi-wan
régi szerelmi kapcsolata is visszaköszön.
A
csata szerintem túl gyorsan el lett intézve, bár az is igaz, hogy
nem ez volt a lényege a történetnek. Karen Miller ebben a
műben sziporkázott, a karakterábrázolás és az események
kifejtése is briliáns volt. Ami nem tetszett, az a sok-sok
gyötrelem és megpróbáltatása a szereplőknek ahhoz képest, hogy
a gonoszok nem kapták meg méltó büntetésüket.
Értékelés (saját
tetszési indexem)
7
(0-értékelhetetlen,
1-büntetés, 2-borzalmas, 3-nagyon gyenge, 4-gyenge, 5-közepes,
elmegy, 6-jó, 7-nagyon jó, 8-kiváló, 9-nagyon kiemelkedő,
10-abszolút csúcs)
Ha
tetszett, nyomj egy lájkot, és/vagy g+, s ha szeretnéd, hogy mások
is megismerjék, meg is oszthatod!
A
cikk szerzői jogvédelem alatt áll – copyright © Eyn 2019.01.18.
- engedély nélküli felhasználása, másolása tilos.
Post a Comment