Claudia Gray Csillaghullás ajánló, kritika, tartalom

by február 21, 2023

 

 

Claudia Gray Csillaghullás ajánló, kritika, tartalom

 

Claudia Gray Csillaghullás Star Wars könyv A Köztársaság fénykora sorozat része, s ha nem számítjuk az ifjúsági regényeket, a Viharfellegek folytatása. 2022 januárjában jelent meg, és a Csillagfény Jelzőállomáson történő események áll a középpontjában.




Csillaghullás Star Wars könyv tartalom


Marchion Ro csapatai a galaxis különböző pontjain indítanak támadásokat, anélkül, hogy fosztogatnának. Avar Kriss a menekülő Lourna Dee -t üldözi, abban a hiszemben, hogy ő a Szem. Chancey Yarrow és Nan a jelzőállomáson van fogságban, s egyelőre a jedik nem tudják, mi a szerepük.

Elzar Mann egy időre visszavonult, hogy újrarendezze kapcsolatát az Erővel. Orlának hála, ez sokkal hamarabb következik be. A Csillagfény Jelzőállomáson ideiglenesen Stellan Gios a vezető, és a legutóbbi támadások miatt sok sérült hajó és lény kerül oda. Bell Zettifar, Burryaga és a többiek is odamennek. Viszont bejutnak hárman technikusnak álcázva, Marchion Ro emberei közül.

Ördögi tervet teljesítenek, és senki nem sejt semmit. Elzar és Orla találkoznak Affie -vel és amazok hajójával utaznak az állomásra. Ott viszont valami nem stimmel – ezt többen érzik – de nem tudják beazonosítani a bajt. Az egyik jedivel komoly baj történik, és Indeera Strokes – Bell új mestere – épp a közelben van, így ő is megsérül.




Claudia Gray Csillaghullás könyv ajánló, kritika



Kicsit tartottam tőle, hogy ez már nem lesz olyan jó, mint a két előző regény, mert elég magasra vitték a színvonalat. Bár Claudia Gray sem rossz, és volt néhány ifjúsági regény is a történetek között. Mivel nem mindig idősorrendben jelennek meg ezek, így csak utalásokkal tudtam meg valamennyit abból, mik történtek közben.

 

Csillaghullás Star Wars könyv tartalom

 

 

A számomra kellemes emlékeket őrző Fenyegető sötétség könyv egyes szereplői is felbukkannak itt ismét. A többi megszokott karakter is jelen van, Bell Zettifar például mindegyik nagy regényben fontos szerepet játszott. Az első regényhez hasonlóan itt is egyfajta titokzatosság van jelen, nem tudjuk pontosan mi okozza közvetlenül a problémákat.

Amikor megtörténik a baj az állomáson, és nem lehet kommunikálni, azon csodálkoztam, a jedik miért nem próbálják meg telepatikusan. De ez még csak eszükbe sem jutott, azt is csak lassan rakták össze fejben, hogy minden ármány mögött a Nihil áll.

A vészhelyzet bekövetkeztekor több szálon folytatódik a cselekmény, változó intenzitással. Néha egészen izgalmas, akár a legjobb Star Wars képregényeknél, csak itt kénytelen vagyok elképzelni, s néha feltételezni a lények, vagy a helyek kinézetét.

Stellan Gios a tőle megszokott megbízhatósággal igyekszik uralni a jelzőállomást, ám most a megtanított jedi tudás kevés… Szimpatikus volt Bell és Burryaga, a vuki tanítvány gyakorlatias ügyködése. Affie és társai is hasznosak voltak. Elzar Mann kezdett magára találni, de a Nihil orvmerénylői túlzottan tönkretették az állomást.

Mindezt tetézte az a névtelen iszonyat, ami megdermeszti a jediket, és elpusztítja, hogy csak egy héj marad utánuk. Túl sok haláleset történt, de az események váratlan váltakozása elég jóvá teszi a Csillaghullás könyvet, hogy csaknem megközelítse a legjobb legendák könyvek színvonalát.




Csillaghullás regény vélemény


Chancey
és a roppant fiatal Nan elvileg a negatív női szereplőket testesítették meg, de nem tudtam igazán haragudni rájuk, mivel csak a saját bőrüket igyekeztek menteni. Koley Lynn annál ellenszenvesebb volt, mivel igyekezett bajt kavarni a saját hasznára.

A bajokat még tovább fokozták a kiszabaduló rathtar lények. Elzar Mann -nak végre sikerült a sarkára állnia és vezetőként működnie, Bell pedig az új MacGyver találékonyságát is felidéző ötletességével sok lényt megmentett. Természetesen ezzel még semmit sem árultam el, ahhoz, hogy a lényeget megtudd, el kell olvasnod.

 

Csillaghullás könyv ajanló, kritika

 


A Csillaghullás is igencsak katasztrófa regény, a drámai események, és a mentések jelentős szerepet kapnak. Kicsit sajnáltam, hogy nagyrészt a jelzőállomáson zajlik a sztori, mert így elveszett a változatossága. A helyzet olyan volt, mint a viharos katasztrófa filmekben, annak ellenére, hogy nem is voltak jelen a Nihil viharai .

És még nem is szóltam a sötét utakon járó szenátornőről, Ghina Starrosról. A már említett Nan pedig nagyon bután gondolkodott, mondhatni alacsony rezgésen, mivel, jó esélye lenne a jó oldalra állni. Nem jön rá, hogy a gonosz szolgálata örökös csalódás, mert mindig kihasználással jár. Az Eiram bolygó pontos helyéről se nagyon találni térképet, ami az állomás közelében volt.

A Csillaghullás Star Wars könyv elődeihez hasonlóan igen drámai. Azonban hiányoltam a csatákat, és bosszantó, hogy annyi jó lény meghal. Ettől függetlenül végig lekötött, bár a Viharfellegek jobb volt. Külön köszönet Claudia Graynek, hogy ebben a könyvben nem volt nemi propaganda.

De vajon Avar Kriss és csapata miért nem tudott valami módon segíteni a jelzőállomásnak? Ők itt igen eldugott szerepet játszottak, mintha csak így kellene lennie. A jedik kismértékben hasonlítottak az egy másik univerzumban levő Üresség trilógia könyveinek pandúrjaira, képességeiket és szándékaikat tekintve. Azonban ahogy ott, itt sem volt elég ez a sorsszerű események megállítására.


Értékelés (saját tetszési indexem)

7

(0-értékelhetetlen, 1-büntetés, 2-borzalmas, 3-nagyon gyenge, 4-gyenge, 5-közepes, elmegy, 6-jó, 7-nagyon jó, 8-kiváló, 9-nagyon kiemelkedő, 10-abszolút csúcs)

Ha tetszett, nyomj egy lájkot, s ha szeretnéd, hogy mások is megismerjék, meg is oszthatod!



A cikk szerzői jogvédelem alatt áll – copyright © Eyn - engedély nélküli felhasználása, másolása tilos.

 

Járulékos veszteség Thrawn – Chiss Birodalom kritika

by február 10, 2023

Járulékos veszteség Thrawn – Chiss Birodalom kritika

 

Járulékos veszteség könyv a Thrawn – Chiss Birodalom trilógia befejező része, mely Timothy Zahn műve, és 2021-ben jelent meg. Ez az Államérdek című regény folytatása, Yavin előtt 19 -ben játszódik.



Járulékos veszteség tartalom



Az ellenséges erők titkos mesterkedései kezdik megbontani a szokásos rendet a Chiss Birodalomban. A megtévesztő taktikák előhozzák a népet vezető családok közti versengéseket. Egyedül Thrawn ezredes, és még néhányan, mint Aralani admirális, Ziinda, vagy Ba’kif tábornok van tudatában a valós veszélynek.

Jixtus a kilji erőket használja manőverezésre, akik a „megvilágosodásukat” szeretnék terjeszteni. Eközben van olyan chiss főszemély, melyet ajánlatával sikerül megtévesztenie. Thurfian, vagy Zalfostro továbbra is az ezredes bukását kívánják, viszont neki segít az alezredese, Samakro, Chee’ri, a navigátorlány és a rá vigyázó Thalias.





Timothy Zahn - Járulékos veszteség kritika



A Járulékos veszteség könyv elején inkább zavart Zahn túlzottan részletekbe menő precizitása. Arra gondolok, hogy rengeteg apró mellékszálat és beszélgetést - ami nem annyira érdekes – végig kell olvasni, mire történik valami érdekesebb.

Sajnos az egész chiss trilógiára jellemző, hogy egyfajta „megengedett” mellékszála a Star Wars univerzumnak, így kevésbé kapcsolódik a fő történetekhez. Így – bár valamennyire érdekes – nem igazán hozza lázba az embert. Van pár érdekes faj, de az egész a közelében sincs annak a varázsnak, amit például a Kirajzás, vagy a Túlélők keresése regény olvasása okozott, sok évvel ezelőtt.

 

Timothy Zahn - Járulékos veszteség könyv tartalom
 

A visszaemlékezéseket az előző részekben sem szerettem, itt már tényleg időhúzásnak tűnt. Különösen bosszantó, hogy folyton megszakította az előrehaladást. Zahn egyébként nyilván tökéletesen tisztában volt vele kik, mit, miért tesznek, de én mint olvasó nem tudtam követni az eseményeket.

No nem mindig, mert amikor állítólag több chiss család hajói küzdöttek, sejtettem, kik állnak a háttérben, ők meg nem. A Járulékos veszteség Star Wars könyv akkor kezdett számomra vonzóbb lenni, amikor a Napfelkelte nevű helyen volt egy ki csetepaté. Itt azok a lények kavartak, akik már az előző trilógiában, például a Thrawn: Árulás regénynél is megjelentek.

Ez a sok kis vacakolás, ármánykodás, meg versengés a chiss családok között meglehetősen gyerekes, és nehéz elhinni. Egy viszonylag fejlett birodalom nem lehet ilyen kicsinyes. Viszont ezt jól ki tudja használni egy álnok, és terjeszkedő másik faj.

Ziinda és Roscu „egymás elleni” akciója is kissé felpezsdítette az állóvizet. Amúgy rengeteg női szereplő van a könyvben, már nem is tudtam követni. Azon csodálkoztam, ha időnként felbukkant egy férfi, de gondolom ez betudható az újabb idők Disney irányvonalának.

Utána már egészen magával ragadó lett a Járulékos veszteség Thrawn Star Wars könyv. Szemléletes volt a maradi családok viszálykodása, a Szindikatúra merev szabályai, valamint a Chiss Védőflotta ténykedései egymásra hatása.

Az egyik emlékek fejezetben csodás dolog történt, mert Timothy Zahn leírta azt, ami a Kirajzás Star Wars könyv végén történt. Thrass -on, a főszereplő fogadott testvérén kívül ugyan nem nevezett meg senkit, Lorinda itt csak egy nő a Kisebb Űrből. De ezzel együtt finoman átemelte ezen történéseket a jelenlegi kánonba.



Chiss Birodalom trilógia befejezés, szereplők, vélemény


Az egész művön végigvonul a háttérben Cheri, a gyermek navigátor lány és az idegen magys titokzatos kapcsolata. Elvileg ketten együtt messzebbre látnak a jövőbe. Közben Jixtus szeretné ezt a tudást is birtokolni általuk, és a chisseket leigázni.

Thaliasnak pedig minden tudását latba kell vetnie, hogy az időközben atyává avanzsált Thurfiant meggyőzze, a Szindikátusnál támogassák Thrawn tervét. Persze közben a chiss politikusok az ezredest szeretnék kivonni a flottából, mivel régóta szúrja a szemüket a tevékenysége.

Sokszor felbukkan és ide-oda helyezkedik Quandalinori Quilori, akit navigátorként használnak más népek. Az ő és egy sor másik faj külsejét is csak sejthetjük. Mindenesetre többségük rafináltabb, mint az a faj, amelyik például a Nemzetközösség Saga monumentális regényeiben megtámadta az emberiséget.

A Járulékos veszteség vége felé attól tartottam, a főszereplőt ismerve nem lesz túl sok meglepetés. Inkább arra voltam kíváncsi, a chiss vezetésre milyen hatással lesz az akciója, illetve, hogy mennyire megvezethetők. A csaták komplikáltak, ámde „látványosak” lettek a végére az űrben.

Bár a legtöbb esetben csak következtetni tudtam hogyan működtek a csapdák, vagy miért úgy zajlottak az ütközetek úgy, ahogyan. A végjátékban itt több csata volt és kevesebb körmönfont színjáték a falak mögött, mint a Thrawn keze duológiában. Viszont továbbra is csodálkoztam milyen sok lénycsoport él itt a Külső Űrben, mely a galaxison kívül van.

 

Járulékos veszteség Star Wars könyv kritika

 


Thrawn és Thalias között lehetett volna valami, de mint Luke és Mara összemelegedéséből tudjuk, az imént említett műből... Zahn romantikája csupán annyira izgalmas, mint két informatikus beszélgetése a programkódokról.

A gryskek láthatatlansága és fennmaradó fenyegetése elég ijesztő volt, de továbbra sem érzem őket olyan félelmetesnek, mint a vagaarikat a régi regényekben. Sok szép kis fordulat volt a chissek munkájában és kapcsolataiban is.

A chiss nemesek körlbelül annyira nézték jó szemmel a főszereplő szövetkezéseit más népekkel, mint amennyire a Végzetes szövetség műben kényszerűen szövetkeztek a jedik a sithekkel. Az viszont mindent elmond a Szindikátus ostoba működéséről, hogy azt támadják, aki éppen megvédi őket a külső ellenségtől.

Zahn a mű végén összekapcsolja az eseményeket Thrawn további sorsával, amiről már tudtunk. Így világossá válik a háttér, ami miatt később a Galaktikus Birodalomban emelkedett magasra. Amúgy a szerző itt a gryskeket állítja a Yuuzhan Vong -ok helyébe, mint láthatatlan ellenség, akik a régi regényekben veszélyeztették a galaxist.

 

Értékelés (saját tetszési indexem)

7

(0-értékelhetetlen, 1-büntetés, 2-borzalmas, 3-nagyon gyenge, 4-gyenge, 5-közepes, elmegy, 6-jó, 7-nagyon jó, 8-kiváló, 9-nagyon kiemelkedő, 10-abszolút csúcs)



Ha tetszett, nyomj egy lájkot, s ha szeretnéd, hogy mások is megismerjék, meg is oszthatod!



A cikk szerzői jogvédelem alatt áll – copyright © Eyn - engedély nélküli felhasználása, másolása tilos.


Üzemeltető: Blogger.