K.W. Jeter - Fejvadász háborúk trilógia könyvek

K.W. Jeter Fejvadász háborúk trilógia a 90-es évek végén jelent meg. Az eseményvonal középpontjában a fejvadászok és a velük kapcsolatban állók szövevényes ügyeit ábrázolja. Star Wars könyvek karaktertípusai szerint természetesen a fejvadász könyvekhez tartoznak.

A trilógia első kötete - A mandalori páncél – 1998 júniusában jelent meg az USA -ban. A folytatás - Boba Fett kelepcéje – négy hónappal később követte, majd 1999 nyarán befejeződött az Értékes zsákmány című kötettel. Magyarországon az első rész 2001-ben jelent meg a Lap-Ics által (2017-ben a Szukits újra kiadta), a folytatások pedig a Szukits révén 2018-ban.

Fejvadász háborúk trilógia tartalma, története

K.W. Jeter Fejvadász háborúk trilógiája ugrál az időben, a Yavin-i csata évétől, az azt követő negyedik évig. A fő események itt történnek, a többi emlékezés és a szereplők elbeszélése. A jedi visszatér Tatuinon lezajlott eseményei után úgy tűnik Boba Fettet elnyelte a sarlacc. Csakhogy nem halt meg, életben maradt, és Neelah – Jabba volt táncoslánya – segít neki, valamint Dengar, egy másik fejvadász.

Miközben Boba rendbe jön, folyamatosan értesülünk a régebbi eseményekről. Mint például a Fejvadász Céhbe való belépése, annak szétszakadása, más fejvadászok, mint Bossk és Zuckuss sorsa. Megismerjük Kud'ar Mub'at -ot, egy különös, pókszerű lényt, aki számos szervezettel áll kapcsolatban és információkat gyűjt.

A Fekete Nap vezére, a falleen herceg, Xizor igyekszik a császár kegyeibe férkőzni. Nagy ellenlábasa Darth Vader, aki megveti, az ő egymás elleni mesterkedéseik tovább színesítik a történetet. Kuati Kuat, a Kuat Hajógyár feje egy további visszatérő karakter, aki diplomatikusan kezeli a megrendelőket, mindvégig a saját érdekeit szem előtt tartva.

Fejvadász háborúk trilógia értékelés, elemzés, vélemény

A Fejvadász háborúk trilógia számomra egy végig kettős érzéseket okozó történetfonál. Egyrészt zseniális, lebilincselő, és magába szippantó eseménysor, másrészt az unalomig részletekbe merülő leírásokkal tűzdelt. Utóbbit a szereplők gondolatmenetébe való bepillantásokra értem.

Néha alig lehet letenni olvasás közben, máskor meg el tudnék szaladni. K.W. Jeter nagy ügyességgel keveri a kártyákat, és okoz meglepetéseket, példátlan húzásokat. De amikor belemerül egy-egy karakter gondolkodásvilágába, az egy kicsit sokk.

Egy ideig érdekes ez, de a sokadik oldal után már rendkívül fáraszt. A végtelenségig kifejti a mozgatórugókat, de ennyire mélyen nem érdekel a szereplők gondolkodásvilága. Az időben való ugrálás is nehezebben követhetővé teszi a műveket, de ezt még össze lehet kapcsolni.

Viszont kicsit nehezebb összeilleszteni más művekkel, például túl sok esemény történik Fett szabadulása és a végső események között, ami nem férne bele abba az időintervallumba.

Vannak csúcspontok, amikor egyes szereplők összeütközésbe kerülnek, vagy jobbnál jobb karakterek egymás ellen harcolnak. Ezek nagyon izgalmasak, kár, hogy ezeken kívül sok a mellébeszélés. A fő fejvadász „hős” az egyik cikkemben már részletesen bemutatott Boba Fett, akit senki más nem tud felülmúlni a szakmájában.

Kuati Kuat a rideg, haszonelvű gondolkodású iparvállalati vezető megtestesítője. Figurája kétségkívül beleillik ezen történetekbe, de amikor K. W. Jeter részletesen bemutatja gondolatait, az minden tekintetben kimerítő. Összességében ezek az alakok mind valamilyen saját érdek alapján cselekszenek, és ez adja összes motivációjukat.

A harmadik könyv – az Értékes zsákmány – már kevesebb mellébeszélést tartalmaz, és végre többnyire az eseményeken van a hangsúly. Ez nagyon olvasmányos lett, és több tetőpontja is van. Itt is egymás után jönnek a váratlan fordulatok, és bekapcsolódik a galaktikus eseményekbe is.

A mű elején a Xizor herceggel való összecsapás/találkozás volt a legjobb. A Fekete Nap vezére itt ugyanolyan ravasz és számító, mint Az utolsó lovag regényben, bár ott még nem ő állt a szervezet csúcsán. Viszont észbeli képességekben Fett és Kud'ar Mub'at utódja, az Egyenlegvezető sem maradt el, így tárgyalásuk elmét gyönyörködtető.

De mint ahogy említettem már, a Jabba halála és az endori csata között nem telt el ilyen sok idő, mint amennyi esemény ebben a 3 kötetben szerepel. Viszont a harmadik regényt pörgősen tudtam olvasni, és jó szórakozást nyújtott.

Ami még különlegessé teszi a fejvadász trilógiát, hogy a szereplők többsége nem fekete-fehér, azaz nem egyértelműen jó, vagy rossz. Árnyalt személyiségek, különböző temperamentumokkal. Mint olvasó, Fett és megmentői felé húzunk, nekik drukkolunk, mivel ők vannak a középpontban.

Ahhoz képest, hogy az első kötet emléke számomra nem volt maradandó – pontosabban emlékezetes volt, csak nem elég élvezetes – a 3. kötetre egészen letisztult a tartalom. Jó sok mellékszereplő van ezekben a regényekben, akik más Star Wars könyvekben is felbukkannak.

Pozitívum az is, hogy az önérdek mellett, a végkifejletekben sokszor mindenki számára megnyugtatóan és elégedetten zárulnak az ügyek. És a fejvadászok is jóval emberibbek (elnézést a más fajoktól), mint az ember gondolná.

Ha tetszett, nyomj egy lájkot, és/vagy g+, s ha szeretnéd, hogy mások is megismerjék, meg is oszthatod!

A cikk szerzői jogvédelem alatt áll – copyright © Eyn 2019.03.21. - engedély nélküli felhasználása, másolása tilos.