Michael Reaves - Az Erő mintázatai könyvajánló-értékelő

Michael Reaves – Az Erő mintázatai könyv a Coruscanti éjszakák III. része. Az általam már bemutatott, Az árnyak utcája című Star Wars regény folytatása. A művet 2008-ban írta a szerző, és 2009 januárjában jelent meg Amerikában, Coruscant Nights III: Patterns of Force címmel. Magyarországon 2018 -ban került kiadásra, a Szukits kiadó jóvoltából.

Bár szerzőként Michael Reaves neve szerepel, Maya Kathrin Bohnhoff -nak is már volt szerepe a könyv létrejöttében. A történet a Yavin -i csata előtt 18.3 évvel játszódik, nagyrészt a második kötet szereplőivel.

Michael Reaves - Az Erő mintázatai tartalom, történet

Jax Pavan és társai Coruscant mélyén élik mindennapjaikat, miközben személyes ügyekben jának el, segítenek a bolygóról távozóknak, és közreműködnek az Ostorcsapás szervezetben. Egy napon felbukkan a sakiyan Tuden Sal, aki nagy csalódást okozott a múltban I-5 és társa számára. Most azt akarja, hogy a droid hajtson végre egy merényletet a császár ellen.

Kajin Savaros – az Erő érzékeny ifjú – nehezen szerez élelmet, miközben folyton menekül, mert ha használja a képességeit, az inkvizítorok megérzik. Probus Tesla, a fiatal és becsvágyó inkvizítor I-5 és Jax után kutat, Vader megbízásából. Rhinann azon töri a fejét, hogyan szabadulhatna meg a veszélyes helyzetből, amiben él, és minden lehetséges információt felkutat a birodalmi adatbázisokból.

Az elomin nagyon szeretné megszerezni a botát, mert azt gondolja, akkor ő is érezhetné az Erő -t magában. Den újra szülővilága – és lehetséges párja – vonzásába kerül, úgy tűnik, ezúttal valóban hazatér. Dejah -nak felkelti érdeklődését az új, Erő érzékeny fiú, és megismerhetjük az Ostorcsapás vezetőjét is. De senki sem sejti mi fog történni, miután a sötét erők tervet szőnek, és egy váratlan árulás csapdába csalja hőseinket.

Coruscanti éjszakák III. - Az Erő mintázatai könyvajánló

Az Erő mintázatai regényben már jobban kezdenek kiütközni az egyes szereplők közötti, felszín alatti ellentétek. Rhinann felett fokozatosan átveszi az uralmat a félelme, és aggályai, Den továbbra sem bízik döntései(k) helyességében, Duare és Laranth úgy viselkednek mint riválisok.

Pol Haus, a zabrak rendőrprefektus aki a másik meglepetést okozta nekem. Ezzel együtt az egész coruscanti boszorkányüldöző szervezet – élén a császárral – meglehetősen lassúnak tűnik. Bár lehet, csak azért, mert Jax -ék helyzetén át nézve látszik így, hiszen más, menekülő Erő érzékeny lényeket, illetve velük szimpatizálókat elkaphattak.

Kaj képességei engem néha Starkillerre emlékeztettek, azzal a különbséggel, hogy Reaves árnyaltabban, másképpen és hihetőbben ábrázolta. Dennel kapcsolatban fura volt, hogy úgy döntött távozik, távozott, aztán mégis ott volt, majd mégis elment. I-5 most már az egyik legszimpatikusabb szereplő, tulajdonképpen élőlényként tekintettem rá 😃. Laranth a másik szereplő, akit egyre jobban megszerettem.

Az inkvizítorok közül egyedül Probus Tesla kapott részletesebben megformált személyiséget. Nekem ő is átlagosnak tűnt a régi idők sithjeihez képest. Mielőtt elfelejteném, itt is nagy kezdőbetűvel írják a jedi és sith szavakat (mint a legtöbb Star Wars könyvben), holott ezek nem tulajdonnevek, és a magyar helyesírás szerint nem kellene.

Michael Reaves – Az Erő mintázatai könyvértékelő

Éppen eme regény előtt olvastam a Thrawn: Szövetségek kötetet, amiben kicsit csalódtam, így most felüdülés volt (ismét) a coruscanti éjszakákba belemerülni. Ez az első alkalom, hogy inkvizítorokról olvasok könyvben. Számomra a sith -ek töpörített változatai 😀. Reméltem, hogy ez a regény most nem nyomozásos lesz. Tuden Sal és Kajin első találkozása nem kis meglepetéseket okozott. Erre aztán tényleg nem számítottam.

Rhinann állandó mesterkedései a botával kapcsolatban, roppantul zavartak. Ebben a regényben is folyamatosan úgy hivatkoznak az I-5 -tel és Jax apjával történtekre, mint ami legalább 20 éve volt, holott csak 14. De a könyv végén a jedi azt is említi, hogy a droid már vagy 2 évtizede hordozza a botát, ami szerzői (vagy fordítási?) hiba, hiszen csak 2 éve! A sztori parádésan lett megírva, még amikor „nem történik semmi”, vagyis csak beszélgetnek a szereplők, az is izgalmasra sikeredett.

Michael Reaves ismét olyan mesterien szőtte a történetet, hogy az „előkészületek”, a szereplők belső dilemmái is egyre fokozták a feszültséget. Amire kialakultak a „valódi” vészhelyzetek és összetűzésbe kerültek a sötét oldallal, már csak nagy akaraterővel tudtam letenni a könyvet. Amit meg is tettem, mert szerettem volna minél tovább húzni magamban is a kíváncsiságot, és felfokozni a várakozást. 

 

Az inkvizítorokkal való összecsapáskor úgy izgultam, mintha filmet néznék, valóban aggódtam a főhősök testi épségéért. Kaj elméjében nagyon aggasztóan megjelentek a sötét oldal jellemvonásai, amikor elvesztette az önuralmát. Remélhetőleg nem lesz olyan, mint a Jedi növendék regényekből ismert Xanatos. Azt a bizonyos merénylet tervet pedig annyira feleslegesnek találtam... Persze a szereplők nem tudhatták, amit mi, a császár nem halhat (még) meg.

Ami Az Erő mintázatai Star Wars regény végét illeti, egyszerűen elképesztő. Még most is a hatása alatt állok. Természetesen nem árulom el mi történt, de jókora meglepetés volt. Váratlan húzások és fordulatok. Michael Reaves zseniálisan fonta meg a végső szálakat. Egészen beleborzongtam olvasás közben, mintha ott lennék a történetben, annyira átjött. Ha ez így megy tovább, kénytelen leszek átírni a legjobb Star Wars könyvek cikk végén a személyes tetszési sorrendemet.

Folytatás: Az utolsó lovag

Értékelés (saját tetszési indexem)

7.5

(0-értékelhetetlen, 1-büntetés, 2-borzalmas, 3-nagyon gyenge, 4-gyenge, 5-közepes, elmegy, 6-jó, 7-nagyon jó, 8-kiváló, 9-nagyon kiemelkedő, 10-abszolút csúcs)

Ha tetszett, nyomj egy lájkot, és/vagy g+, s ha szeretnéd, hogy mások is megismerjék, meg is oszthatod!

A cikk szerzői jogvédelem alatt áll – copyright © Eyn 2018.12.18. - engedély nélküli felhasználása, másolása tilos.