Star Wars Könyvek Portál

Callista trilógia könyvek sorrendben A jedik gyermekei (1995), Sötétkard (1995), Alkonybolygó (1997). Az első kettő kötet a Yavin -i csata után 12 évvel, az utolsó 13 évvel zajlik. A Callista trilógia első és utolsó könyvét Barbara Hambly írta, a középsőt Kevin J. Anderson. A Star Wars könyvek Új Köztársaság oldalán elolvashatod röviden a történetek alapját.

Barbara Hambly A jedik gyermekei könyv kritika

A címből ítélve egy érdekes regényről lehetne szó. Han, Leia és Luke egy ithori rendezvényen kap hírt Plett kútjáról és az egész históriáról. Később két részre válnak. Hanék a Senex rendszerben tekintik meg a helyszínt. Luke pedig a tudós Ming -gel, s párjával, az egy betegség miatt droid testbe kényszerült férfival – mindketten jedi tanítványok voltak – másfelé kutat.

A Palpatine Szemének nevezett aszteroida állomáson utóbbiak különféle bonyodalmakba keverednek. Nem lenne olyan rossz az alapsztori, de a kivitelezés jóval gyatrább. Időnként hosszan, vontatottan halad. Amikor Han és Csubakka a Plett kútja alagútrendszerében haladnak, hasonlóan félelmetes, mint mikor Tarzan először hatolt be Opar barlangrendszerébe.

Előkerül egy másik nőszemély a régi időkből, bizonyos Roganda, aki talán a császár egyik keze lehetett. A fia szintén érzékelte, s használta az erőt, s képes volt droidokat is irányítani. Ők a Belsavis -on várakoztak néhány birodalmival, s tudtak az aszteroidáról.

Ott viszont rendkívül lassan és hosszadalmasan haladtak a dolgok. Egyedül a tudatával a vezérlőrendszerben elrejtőzött Callista, az egykori jedi nő jelentett némi felüdülést. Hamar szoros kapcsolatba került Luke -kal, és segített neki. Viszont az egész eseménysor annyira nyögvenyelősen van ábrázolva, hogy nagy akaraterő kell a végig olvasásához.

Értékelésem: 5

Callista trilógia könyvek: Kevin J. Anderson - Sötétkard

Kevin J. Anderson Sötétkard könyv a középső a trilógiából, s egyben kedvencem. Ez nem véletlen, hiszen az író a Jedi-Akadémia trilógiával is elszórakoztatott már. Ebben a műben a huttok, vagyis egyikük – némi birodalmi segédlettel történő – szervezkedése jelenti a fő veszélyt.

Han és Luke Jabba egykori tatuini palotájánál is látogatást tesznek. Itt a b-omarr szerzetesek, s hogy az agyakat póklábú szer(ke)zetek szállították,felidézett bennem egy hasonló jelenetet a Thuvia, a Mars lánya regényből, ahol a rykorok voltak, külön test és agy.

Jó volt újra látni a Yavin 4 -en a jedi tanítványokat. Callista az egykori Ming testében nem tudta érzékelni az erőt, így nem igazán érezte teljesnek magát. Remek kis szórakozás volt ismét a birodalmiak működésébe pillantani. Két kis ostoba idióta – Harrsk legfőbb hadúr és Teradoc főadmirális - egymás elleni gyermekes támadásait.

Itt csak Daala admirálisnő és Pellaeon találkozása hozhatott normalitást és észt az egész őrültségbe. Kellemes perceket szerzett ezzel nekem Anderson, legalább úgy élveztem, mint a Thrawn keze stratégiai játszmáit. A hutt Durga alattomos tervei még érdekesebbé tették a diplomáciai futamokat is.

Luke szeretné elérni, hogy Callista ebben az új testében is ismét érezze az Erőt, s ezért számos bolygót felkeresnek. Más könyvekhez képest itt óriásit mozdult előre a birodalmi együttműködés, még ha csetepaték árán is. A Nal Hutta és Nar Shadda bolygók is régi ismerősök. Előbbin például a Végzetes szövetség mű félelmetes droidszervezetei tűntek fel először, évezredekkel előbb.

A Hoth bolygón zajló jelenetek a wampákkal jócskán megmaradtak emlékezetemben. A végsőkig folytatott küzdelmek a legveszedelmesebb földi ragadozók közé tartozó jegesmedvékhez hasonló állatokkal, igen jók lettek. A regényben fontos szerepe van az egykori birodalmi alkalmazott Bevel Lemelisk -nek, akit Durga megbíz egy félelmetes fegyver felépítésével.

A Sötétkard Star Wars könyv harmadik harmadában már igen gyorsan haladnak az események. Egyetlen felesleges szó sincs, az ifjúság számára is könnyen érthető. Vannak benne kapkodások is. Amikor azt írja a szerző, hogy bizonyos lények csillaghajóit elpusztította a Cronus által vezetett birodalmi flotta, majd utána azt, hogy ezek a lények 2 csillagrombolót elintéztek. Ha egyszer olyan védtelenek voltak, s gyorsan elkapták őket, akkor hogyan?

Ettől függetlenül szupergyors és jó volt a vége, de nekem az egész inkább ifjúsági regénynek tűnt. Mindenesetre a Callista trilógia könyvek magyarul is megjelent sorozatának a legjobb része.

Értékelésem: 8

Barbara Hambly Alkonybolygó könyv kritika, bemutatás

Ez főként a Nam Charios bolygón játszódik, s egy találkozón csapdába csalják Leiát. Nehéz megszokni ismét Barbara Hambly stílusát, csak lassan értem meg a történetet, és borongósnak is tűnik. Egy különös méreg, valamint az Új Köztársaság megtévesztése, s Leia elrablása az alapja a sztorinak.

A Nam Charios -on Seti Ashgad a fő irányító, ellenben a környezetében, s Leiával történtek nem voltak túl izgalmasak. Luke leszállása, álnéven való elvegyülése, s a vele való események is szokványosak. De Artu és Thripio, az „elveszett” droidok kalandjai annál jobbak lettek.

És akkor még ott van Ashgad „mellett” Dzym, akinek a szerepe csak fokozatosan derül ki, illetve a Liegeus nevű hamisító, aki nem is olyan rossz fickó. Hogy még tovább árnyalódjon a kép, jelen van, bár kissé elnyomva Beldorion a hutt, aki némiképp A gonosz dinasztiabeli sötét jedihez hasonlatos.

Itt is nagy ármánykodások és csalások vannak a rossz oldalról, s némi politika, bár ez a része kissé vontatottan halad előre. Han, majd később Lando valamivel pörgősebb helyzetekbe kerülnek, de csak olykor bukkannak fel. Egy chadra-fan hírszerző-újságíró is némi szerepet játszik, a droidokkal karöltve menekülve.

Később még egy ismert birodalmi szereplő is újra felbukkan, majd történik néhány váratlan csavar az Alkonybolygó Star Wars könyv végére. Mindent összevetve a Callista trilógia könyvek sorrendje szerinti utolsó kötet tartalmazott elég sok jó elemet ahhoz, mely a legjobb sci-fi filmeknek is sajátja. Mégis jóval szürkébb maradt, valahogy hiányzott belőle az a dinamika, mint a Sötétkardban. De így is egy kicsivel tűrhetőbb, mint A jedik gyermekei.

Értékelésem: 5.5

Ha tetszett, oszd meg másokkal is!

A cikk szerzői jogvédelem alatt áll – copyright © Eyn - engedély nélküli felhasználása, másolása tilos.

A Korélia trilógia Roger MacBride Allen 3 regényből álló sorozata, amely a Yavin csata után 18 évvel zajlik. Mindhárom kötet 1995 -ben jelent meg. A Korélián zajló kereskedelmi konferencia idején történik, amikor a Solo család odautazik, s éppen lázongások törnek ki a rendszer bolygóin.

A Korélia trilógia tartalom röviden leírásra került könyvenként a weboldalam Új Köztársasági könyvek aloldalán.

A koréliai rajtaütés könyv kritika

A Korélia trilógia első részében a Solo ikrek és öccsük már nem kis képességeket mutatnak meg az Erő terén. Egy családregénynek indul a történet, amelybe egy kis politika, utazás, majd később bűnözés és terror is vegyül. Mon Mothma beszéde Luke -nak, hogy politikai szerepvállalását is fejlessze, érdekes fejlemény volt.

Időnként sok száraz szöveg van, és csak megy vele az idő. Például amikor Kalenda a Koréliára megy, ott egy oldalon belül számtalanszor szerepel a volt szó, ami már zavaró. A koréliai rajtaütés könyv által tudjuk meg a részleteit, hogy a bolygón az emberek, a seloniaiak, és a drallok élnek, illetve a rendszer többi bolygóján.

Persze utóbbi két faj sokkal inkább állatszerű külsőre, ami általában a Star Wars fantázia gyengesége. Ugyanis tudatos, intelligens fajok nem földi állatfajokhoz hasonló lények. A seloniaiak pedig kb. úgy néznek ki mint egy menyét.

A drallokat mellőzték is az újfajta Star Wars kánonban s helyettük a semmivel sem jobb alvilági férgeket hozták előtérbe, mint például A koréliai hajsza című könyvben. Színesíti a történetet Mara Jade szerepeltetése. Lando feleségvadászata pedig egész szórakoztató lenne, bár néha veszélyes.

Értékelés: 6

Star Wars Korélia trilógia könyvek - A seloniai veszedelem

Trackan-Sal Solo egy meglepő szereplő, Han unokatestvérét valahonnét előrángatta az író. Luke és Lando hazatérése, majd a kalandos útjuk Coruscant alsó részében a megbeszéléshez, igencsak jó volt. Éppen mint A vadászó árnyék regényben, az „alsó világban” a fenevadak jelentettek plusz veszélyt.

Az, hogy a fél új köztársasági haderő le van szerelve, a többi része meg éppen javítás alatt más helyeken, egy kissé nehezen hihető. A seloniai Dracmus egy érdekes női szereplő, de a drall Ebrihim, meg a nagynénje kicsit mint egy mackócsalád ☺. Ez egy kicsit mesés a külsőségeket tekintve, bár ha arra gondolok a csodálatos Bambi regény is mennyi bölcsességet tartalmaz, nem olyan gyerekes az egész.

Érdekes találmány az a tiltómező, mely meggátolja, hogy a hajók a hiperűrbe lépjenek, így akik a Korélia rendszerbe mennének akár hónapokig tartó útra kényszerülhetnek. Gaeriel Captison a Bakuráról szóló regényben szerepelt, de már nem emlékeztem rá miféle romantikus viszony fűzte Luke -hoz, amire itt visszautaltak. Ő és Ossilege admirális a Bakura rendszerből több nagy csatahajóval indul segítségükre.

A Seloniai veszedelem könyvben már kezd kibontakozni valami láthatatlan, titokzatos szövetség (terv), de a történetben alig haladunk előre. Akár a Végzetes szövetségben, itt is gépi elemek (bolygó repulzorok) töltenek be fontos szerepet, csak itt nem droid szervezetek, hanem korszakokkal ezelőtt épített szerkezetek. Érdekes, hogy elsőre nekem ez a regény sokkal jobban tetszett, lehet, most túl sokat vártam el tőle.

Értékelés: 5.5

Leszámolás a középpontban könyv kritika

A könyv elején a közeledés Seloniához, egy kis csetepatéval közben, számomra kissé vontatott, s fárasztó volt. Időbeliségben itt is vannak furcsaságok. A kezdetek óta nem tudom hány nap telt el, de Kalenda a bakurai hajókon azt állítja, hogy Tendra Risant – Lando esetleges jövendőbelije – hónapok óta üzenget a hadihelyzetről.

Márpedig hónapok biztosan nem teltek, még hetek is alig. A kis Anakin Solo hihetetlenül érzékeny az Erőre, de nem jó, hogy amit érez, azonnal cselekszi is, teljesen átadva magát neki. A gigantikus méretű központi állomásról most a drámai sorsú Csillagfény Jelzőállomás jutott eszembe.

A Korélia trilógia utolsó részében éleződnek a dolgok és kezdenek kiderülni a háttérbeli mozgatók. A sok oldal arról, mire gondolnak a szereplők, untatott, ezt már a Fejvadász trilógiában is utáltam, bár itt nincs annyi belső monológ. Mivel legalább 3-4 szálon halad a történet, csak igen lassan haladunk előre.

A seloniaiak odú hierarchiája, s bonyolult egyezkedései végtelen türelmet igényeltek. Főhőseink egy része szinte partvonalra volt téve addig. A gyermekek parádés akciója a Falconnal, az egykori Küldetés sci-fi regény izgalmas üldözéses jeleneteire emlékeztetett.

A szálak összefonódása és a végső űrcsatajelenetek elég jók lettek, ezzel együtt a Leszámolás a középpontban a legjobb a 3 regény közül. Bár számomra teljesen nem volt világos mindenki mozgatórugója az ellenkező oldalon.

Értékelés: 7

Korélia trilógia könyvek ajánló, vélemény

Mielőtt 1995-ben megjelentek Roger MacBride Allen könyvei, a legtöbb információ Koréliáról közvetett volt, illetve itt-ott érintették, emlegették. Ez aztán sok mindent pótolt, bár nem lett egy bestseller. Az Új Köztársaság nyugodtabb éveiben játszódik, amikor a haderő javarészt le van szerelve.

A Korélia trilógia könyvek felvilágosítást adnak arról is, hogyan alakult ki az a bolygórendszer, mert egészen másképp, mint a többi. A szereplők többé-kevésbé a szokásos formát hozták, nekem bejött, hogy számos új karakter vonult fel. Itt a Leia, Han, Luke hármas is csak közreműködők a sok főszereplő közül.

Ez érdekes hozzácsatolás volt a történelemhez, mivel a régi perpatvarok már csak emléknek tűntek. Egy évvel később A múlt kísértete című regény eseményeivel ismét nagyobb fordulatot vett az Új Köztársaság története. Ez a mellékszál egy szórakoztató, s egyben drámai emlék abból az évből.

Ha tetszett, nyomj egy lájkot, s ha szeretnéd, hogy mások is megismerjék, meg is oszthatod!

A cikk szerzői jogvédelem alatt áll – copyright © Eyn engedély nélküli felhasználása, másolása tilos.

Fejvadász háborúk trilógia tartalma, története

Fejvadász háborúk trilógia értékelés, elemzés, vélemény

Star Wars - A klón katonák eredete

A mandaloriai szellem a klón katonákban – Kal Skirata

A Republic Commando könyvek sorozat

Az elemzésükkel, jellemzésükkel, egyéb információkkal alább folytatom.

Karen Traviss – Tűzharc könyv

Karen Traviss – Coruscant könyv

Karen Traviss – Színvallás könyv

Karen Traviss – A 66-os parancs könyv

Karen Traviss – 501 könyv

A Republic Commando pentalógia sikere

Karen Traviss új színt vitt a Star Wars könyvek világába és egyben a katonai sci-fi műfajába is. Lehet szeretni, vagy nem szeretni, de az tény, hogy olyan szinten vezette bele az olvasókat a klónháborúk, s főleg a klón katonák világába, mint azt máshol nem tapasztalhattuk.

Az pedig plusz adalék, hogy a mandalori kultúrát is sokkal mélyebben megismerhetjük, annak számtalan jellegzetességeivel. Sőt, egyes források szerint a mando'a nyelv megformálásakor magyar jellegzetességeket is felhasználtak. Az Omega osztag, a „deltások” és a „nullások” pedig nemzedékek kedvenceivé váltak.

Amit nagyon fontosnak tartok a Köztársasági Kommandó sorozatban, hogy itt egy olyan „másodvonalat” ismerhetünk meg, amely háttéreseményekről és emberekről (lényekről) szól, amelyek a filmekbe nem fértek bele. Olyan helyzetekből, szemszögekből és események tükréből élhetjük át a háborút, ami nem megszokott.

A Rebublic Commando könyvek nem maradnak meg az akciók szintjén, hanem messze túlnyúlva azon, a háború körülményeinek minden velejáróját és sorsait is ábrázolják. Éppen ezért néha talán túlságosan sokat is kapunk ezen információkból és a történet lendülete csökken, ami a gyors izgalomra vágyó olvasókat elriasztja.

Talán az egyik legnagyobb erőssége a pentalógiának a nagyon erőteljes, sokszínű személyiségek, akik mély benyomást gyakorolnak ránk. Mert hát egy Kal Skiratát, aki annyit tett a klónokért, nem lehet elfelejteni. És akkor még nem is beszéltünk a kommandósokról. Darman, Ordo, Fi és a többiek olyan eleven és karizmatikus egyéniségek, akiket muszáj a szívünkbe zárni.

Ebben a regény folyamban a jedik egy kicsit mások. Főleg Etain, majd később Bardan Jusik szemszögéből a kötelesség és elvek közt vívódó, meggyőződéseiben már korántsem olyan biztos lovagokat látjuk. Ez a kétség több ezer évvel azelőtt Aryn Leener -ben is felmerült. A mellékszereplők szintén sok átalakuláson esnek át, még érdekesebbé, komplikáltabbá téve a történetet. 

Az egyik legfontosabb üzenete a Köztársasági Kommandó regényeknek, miként képes egy kétszeres gyorsasággal felnövő klón katona lelki és gondolatvilágában feldolgozni a beépített motivációkat, cselekvést és működést. Mert valójában hasonlóvá és kifejezetten katonává hozták létre és képezték őket, mégis van bennük számos egyedi vonás.

Nem csak a klónok, de sok más lény és ember is elgondolkozott azon, vajon helyes e másokat csakis „célból” létrehozni, majd kihasználva őket, egy hadigépezet pótolható elemeiként felhasználni?

Ezekből a regényekből sokkal többet tudhatunk meg ezekről a dolgokról, mint például „A klónok háborúja” animációs sorozatból. Utóbbiban sajnos eléggé mellőzték Traviss munkáit, szereplőit, s különösképpen az általa ábrázolt Mandalore -t változtatták meg. A jól kidolgozott 66-os parancs könyvbeli kivitelezése sokkal hihetőbb, következetesebb, mint az animációs sorozat ama verziója, hogy egy chippel befolyásolták volna őket.

Amit nem szerettem ebben a sorozatban, az a jedi ellenesség. Nagyon nagy ellenszenvet gerjesztettek a mandaloriak a jedik iránt, szinte minden probléma okainak tartva őket. Ennek ellentmond a könyvekben szereplő jedikkel való kapcsolat, akikkel együttműködtek, és ez még az ötödik könyvben is szembetűnő. De már a Ruusan -on, Darovit is feleslegesen gyűlölte őket, egybemosva a sithekkel.

Miért nem fejeződött be a Republic Commando sorozat?