Jason Fry - Az utolsó jedik könyvajánlás, értékelés

by február 20, 2019
Jason Fry – Az utolsó jedik könyvajánlás, értékelés
Jason Fry – Az utolsó jedik könyvajánlás, értékelés



Jason Fry - Az utolsó jedik bővített változata 2018 márciusában jelent meg Amerikában. A könyv tartalmazza a filmből kimaradt, vagy törölt jeleneteket is. Több minden kiderül, mint az előzmény történetből, ezzel részletesebb megvilágítás alá helyezve az alkotást.




Az utolsó jedik regény tartalom, történet
Organa tábornok a férjét búcsúztató beszédet tartja, miközben az Ellenállás gépei folyamatosan szállnak fel, menekítve mindent, amit lehet. Mielőtt végeznének, megjelenik az Első Rend. Három csillagrombolóval és egy új típusú, több, mint 7 kilométer hosszú vezérhajóval.
Rey ott van Luke Skywalker távoli otthonánál, de a jedi mester alig vesz tudomást róla. Nem adja fel, elmondja, hogy mi történt távollétében a galaxisban és barátaival. Közben Az Ellenállás menekül, de előtte a vadászgépei, s bombázói még harcba keverednek az ellenséggel.


Az utolsó jedik regény tartalom, történet


Hux tábornok beszámolóval tartozik a Legfőbb Vezérnek a csillagpusztító állomás elvesztéséért. Megteszi, de egyúttal közli, hogy birtokában vannak az eszközöknek az ellenállók követéséhez. Végzetes hajsza kezdődik, amelyben az ellenállók esélye folyamatosan csökken.


Az utolsó jedik könyvajánlás, bemutatás, jellemzés
A könyv eleje egy idétlen álommal kezdődik, amely egy alternatív jövő, amennyiben Luke annak idején nem hagyta volna el a Tatuint. Ez egy kicsit zavaros, mert az olvasó nem érti, mi van. Ami mindig bosszantott, a Star Wars sztorikban az abban az időben (Yavin 0) 56 éves Kenobira öregként (s van, ahol vénként) utalnak. De Luke is öregként van kezelve itt, a maga 53 évével!
A régi, 30 évvel azelőtti eseményekkel - főleg az Első Rend keletkezésével kapcsolatban - A Birodalom vége című történet adhat felvilágosítást. De mivel a film megtekintői nem olvasták ezt – vagy csak egy része utólag - nem mindenkinek könnyű felfogni az új helyzetet.
Snoke vezérhajója egy mega csillagromboló, ami 60 km hosszú. Gondolj csak bele, egyik végéről a másikig még kocsival is elég lenne átutazni… De a régi Star Warsban az egyik legnagyobb típus, amit találtam, az az ultra csillagromboló, amely 600 mérföld hosszú! Snoke emlékezéseiben visszautalásokat kapunk az Ismeretlen Régiókra vonatkozóan. Bizonyos mértékig – mint előzmény – ide kapcsolódik a számomra csalódást okozó második új kánonos könyv a chiss főadmirálisról.
Régen A Birodalom visszavágnál is nehéz volt egyeztetni a szereplők „időfolyását”. Itt ugyanaz a helyzet, míg Rey Luke -nál van, jó pár nap eltelik, de közben az Ellenállás harca és menekülése mindössze néhány nap. Persze lehet, előbbi, előbb odaért arra a bolygóra, mint ők itt elkezdtek evakuálni, de úgy tűnik, nagyon szoros volt az idő.
Amikor Artu levetíti Luke -nak újra a hercegnő segélykérését – mint 34 éve is – a férfi itt azt mondja: – Ez azért elég olcsó trükk volt. A filmben erre emlékszem „ez övön aluli volt Artu” - és az utóbbi sokkal jobb.
Van egy részlet, amikor Luke megtréfálja Rey -t, illetve egy táncmulatság, ez nem szerepelt a filmben. Canto Bight és a kaszinók nagyjából ugyanaz leírva, de sem ott sem itt nem különösebben izgatott, inkább fárasztottak ezek a részek. A fura állatokkal való menekülés sem nyűgözött le, az igazán izgalmas az volt, amikor álruhában haladtak a csillagrombolón.


Az utolsó jedik könyvajánlás, bemutatás


A régi könyvekből tudjuk, hogy Leia ismerte az Erőt – és fivére tanította is – amely tudása a filmben abban a buta, parodisztikus jelenetként nyilvánult meg, amikor Supermanként (vagy Supergirlként) száguldott vissza a hajóhoz. Könyvben hihetőbb, bár itt is felületes a leírás.
Rey, Kylo Ren és Snoke végzetes találkozása az egyik csúcspont a történetben. Az mindvégig rejtély, hogyan tudta Kylo elrejteni a valódi szándékát. Az, hogy Rey képes felvenni a harcot a legjobbakkal, anélkül, hogy igazi képzést kapott volna, az új részek furcsasága. A kimaradó fejlődési út, valahogy szegényebbé teszi az egészet.
A Crait bolygón az ellenállók megemlítik a hajdani Vörös osztagot, de ez különösebben nem érintett. Én inkább a Zsivány osztagra emlékeznék, ami igazi klasszikus. Szedett-vedett régi siklókkal veszik fel a harcot az ellenség haderejével. Az Első Rend vajon miért nem szállt le közelebb? Megspóroltak volna egy utat a kapuig. Ja, hogy akkor nem olyan látványos a film…
Az újfajta robusztus lépegetők és más harci eszközök szépen, érthetően le van írva. De miért is kellett ebbe a filmbe/regénybe ezek? Ja, tükrözni kell A Birodalom visszavág -ot… De minek? Amúgy Rose akciója a Crait -on Finn megmentéséért szimpatikus volt, jobban, mint a filmben.
A pong állatkákat nem igazán tudom, minek szánták a történetben. Talán humornak, hogy Csubakka magával szállítgatja őket? Az egész könyvnek a befejezése pedig mintha arra utalna, hogy a történet csak évekkel később folytatódik...




Jason Fry – Az utolsó jedik könyvértékelés, kritika, vélemény
Kíváncsi voltam, könyvben mennyire tudják tompítani azt a katasztrofális történetet, amihez a film vezetett. Mert volt egy – ha nem Star Wars lenne, és a hibákat leszámítjuk – viszonylag jó akciófilm. Viszont ebben igyekeztek mindentől megszabadulni ami régen jó volt, többek közt Luke Skywalkerből, az eredeti trilógia hőséből egy meghasonlott, szánalmas figurát csináltak.
Az eleje – kezdve az álommal – felejtős marhaság, onnantól kezd érdekes lenni, amikor menekülnek az ellenállók, és megérkezik az ellenfél. Az a téma ki van kerülve, miért kellene az űrben a bombáknak lefele esni. A „nagyok” találkozásait, párbeszédeit kedveltem. A mellékzöngék kevésbé kötöttek le.
Inkább legyen rövidebb valami, de ne töltsük meg kevésbé érdekes helyekkel, személyekkel, helyzetekkel. Ez könyvre és filmre is igaz. Luke esetében a filmben szinte semmi valódi tanításról nem beszélhettünk. Itt némileg árnyaltabb a kép, több használható üzenetet ad át Rey -nek, ami a filmben nem jött át.
Ahogy az lenni szokott, a szereplők gondolkodásvilágát és motivációit sokkal jobban meg lehet érteni regényen át. De sajnos a filmnézők legnagyobb részének eszébe sem jut, hogy olvasson, így erre nem alapozhatnak. Azonban Luke tanítása, mely igazából el sem kezdődött, nem fejeződik be.
Viszont megjelenik szellemalakban a drága, kedves Yoda. Amit ő mond végül, az áll. Az is jó, hogy a két Skywalker elméje egy pillanatra újra összekapcsolódik. A történet az Ellenállás teljes pusztulása felé halad. Leia gondolataiban van egy visszautalás az Inferno osztagra. Az utolsó jedikben az egykori hercegnő megmaradt csapata szinte sakk-matt helyzetbe kerül.
Egyébként szándékosan írtam kisbetűvel a jediket, mivel a magyar nyelvben ez nem tulajdonnév, tehát kisbetűs, még ha rendszeresen nagy kezdőbetűvel is írják a könyvekben.
Mellesleg hallottál már a vongavingáról? Hát ez nagyon vicces. Rose és Finn így választanak egy helyzetben: – Vonga-vinga csinga-csakk, most én mit is válasszak. Fényes csillag, mutasd meg, melyik úton ballagjak. 


Az utolsó jedik könyvértékelés, kritika

 
Még egy hasonló mondóka volt, de azt most nem találom. Egy másik kérdés. Ben Solónak miért kellett Kylo Renné válnia? Így, az előzmények ismeretének hiányában ez kevésbé érthető. Miért jobb neki egy őrült, ámokfutó alakként, aki soha nem lehet boldog, mintha normális maradt volna? Hiszen a sötét oldal csak ürességet ad. Mert mi van ha elmúlik, kielégíttetik a gyűlölet és harag? Mi marad utána?
Az egyetlen ok az lehetett, hogy belül elégedetlen volt. Mást akart. Na meg, hogy legyen valami folytatása a Star Warsnak 😀. Így, hogy a régi szereplőket fokozatosan kivonják a forgalomból, látszik, meg akarják újítani az egészet. De mindezt úgy, ahogy most a mi világunkban zajlanak a változások. Mindent most, azonnal akarunk, ami fárasztó, amiért küzdeni kell, az nem kell.
A filmregényekről mindig nehéz írni, mivel a filmet tükrözik, csak bővebben. Mindenesetre a Star Wars könyv típusok közül ezeket olvasom a legkevesebbszer (többnyire egyszer), hogy a film érdekes maradjon. Nem tudom önmagában milyen jó regény lett volna, de hasonlóan az előzőhöz, a szereplők (egy részéhez) való ragaszkodás miatt jó. Az események alakulása, amit műveltek a Star Wars világgal, vagy Luke -kal, abszolút nem tetszik, de ez már egy másik téma.
 


Értékelés (saját tetszési indexem)
7
(0-értékelhetetlen, 1-büntetés, 2-borzalmas, 3-nagyon gyenge, 4-gyenge, 5-közepes, elmegy, 6-jó, 7-nagyon jó, 8-kiváló, 9-nagyon kiemelkedő, 10-abszolút csúcs)


Ha tetszett, nyomj egy lájkot, és/vagy g+, s ha szeretnéd, hogy mások is megismerjék, meg is oszthatod!


A cikk szerzői jogvédelem alatt áll – copyright © Eyn 2019.02.20. - engedély nélküli felhasználása, másolása tilos.


Continue Reading

Karen Miller – Ostrom Star Wars könyvajánlás-értékelés

by január 18, 2019
Karen Miller – Ostrom Star Wars könyvajánlás-értékelés
Karen Miller – Ostrom Star Wars könyvajánlás-értékelés




Karen Miller Ostrom Star Wars könyve a Klónháborús játszmák duológia második kötete. A már bemutatott Árnyak közt regény közvetlen folytatása. 2010 júliusában jelent meg Amerikában, Clone Wars Gambit: Siege címmel.


Karen Miller – Ostrom tartalom, történet



Anakin és Obi-wan csak nagy nehézségek árán tudnak leszállni (vagyis inkább becsapódni) az elcsent járművel. Egy közeli bányásztelepülésre vergődnek el holtfáradtan, hogy valami segítségre, vagy járműre leljenek.
Bail Organa aggódik miattuk, ráadásul Tryn, a tudós sem könnyen boldogul azzal, hogy ellenszérumot csináljon. Egyelőre senkinek sem beszélhetnek a titkos akcióról és ez még nehezebbé teszi a helyzetet. Ahsoka és a klónok is Coruscanton vannak. Óvatosságból még Palpatine kancellárt sem tájékoztatták az eseményekről.


Ostrom Star Wars könyvajánlás-értékelés


A bányásztelepülésen kényszerből dolgoznak a helyiek, hogy egy bizonyos anyagot kitermeljenek a szeparatistáknak, cserébe csak csekély megélhetési feltételeket kapnak, fizetés nélkül. Obi-wan és Anakin kénytelen ideiglenesen beállni közéjük, de olyan események történnek, hogy minden képességüket latba kell vetniük.




Klónháborús játszmák II. - Ostrom könyvajánlás-értékelés



A történet ott folytatódik, ahol félbemaradt, így egy pillanatig sem kellett újra felkelteni az érdeklődésem. Bár Karen Miller egyes esetekben túllőtt a célon, az elején néha már fecsegésnek éreztem egyes párbeszédeket. Ezek a főhősök által felvett nevek – Teeb Yavid és Teeb Markl – nagyon viccesen hangzottak.
Sok idő elmegy hétköznapi események leírására, de olykor egészen élvezetesen van tálalva. Annak különösen örültem, hogy a vén gazember Palpatine -nak nem szóltak a háttérben zajló küldetésről. Sokat megtudunk a történethez tartozó emberekről, lényekről és helyekről.
Amikor a bányába került Obi-wan és Anakin, azok a jelenetek engem a Tarzan és a hangyaemberek fiktív jeleneteire emlékeztettek. Utána az események felpörgése a théta vihar megérkezésekor szenzációs volt. Ezeken a részeken szó szerint nem lehet abbahagyni az olvasást.
Nem is gondoltam volna, hogy ennyire habzsolni fogom ezt a történetet, de magával ragadott. A faluban nagyon sokáig tartózkodnak a főszereplők, egy idő után már nem ártott volna váltás. Olykor túl van beszélve az egész, rengeteget tervezgetnek, vitatkoznak, magyarázgatnak a szereplők.
Azt nem értettem, a főszereplők miért nem törekedtek arra, hogy megváltoztassák a jedikről kialakult negatív képet a faluban. Bizonyára a szeparatistáktól eredt a rossz hiedelem kialakítása, de úgy tűnt, mintha Anakinék készpénznek vennék a helyiek vélekedését.
A Coruscanton játszódó jelenetek majdnem olyan izgalmasak, mint a Lanteeb -en. Palpatine játssza a maga ármányos terveit, Yoda és Bail Organa pedig igyekeznek megtenni mindent az ártatlanok védelméért. Azt nem értettem, miért kellett Bail -nek megmondania azt a súlyos eseményt a tudósnak, mielőtt célba ért volna. Már amikor hozzá indult, mondtam, hogy ne ☺, de nem volt annyi esze.


Klónháborús játszmák II. - Ostrom könyvajánlás-értékelés


Ettől függetlenül nem akarom bántani, nagyon sokat tett azért, hogy a dolgok rendben menjenek. A könyv vége felé – amikor már Windu mester is feltűnt – eszméletlenül élveztem a történetet. A mester itt sokkal határozottabb, és magabiztosabb volt, mint a Haruun Kal bolygón, persze a helyzet is egyértelműbb.
Lok Durd, a nemoidi tábornok brutalitásban most felülmúl mindenkit, Fhernan -t nő létére folyamatosan üti-veri, kínozza. Karen Miller a végsőkig húzta a húrt, már ami a főhősök szenvedését, kínlódását jelenti. Igyekezett a lehető legjobban kimeríteni őket.
Sok-sok nagy egyéniség van jelen a műben, és a találkozások nagyszerűek. Az ostrom Lanteeb -nél nem olyan sziporkázó, és hihetetlenül akciódús, mint a Jedi próba történetében, de sokrétűbb a folyamata. A szerző elég sok lelki húrt megpendített, még Obi-wan régi szerelmi kapcsolata is visszaköszön.
A csata szerintem túl gyorsan el lett intézve, bár az is igaz, hogy nem ez volt a lényege a történetnek. Karen Miller ebben a műben sziporkázott, a karakterábrázolás és az események kifejtése is briliáns volt. Ami nem tetszett, az a sok-sok gyötrelem és megpróbáltatása a szereplőknek ahhoz képest, hogy a gonoszok nem kapták meg méltó büntetésüket.


Értékelés (saját tetszési indexem)
7
(0-értékelhetetlen, 1-büntetés, 2-borzalmas, 3-nagyon gyenge, 4-gyenge, 5-közepes, elmegy, 6-jó, 7-nagyon jó, 8-kiváló, 9-nagyon kiemelkedő, 10-abszolút csúcs)


Ha tetszett, nyomj egy lájkot, és/vagy g+, s ha szeretnéd, hogy mások is megismerjék, meg is oszthatod!


A cikk szerzői jogvédelem alatt áll – copyright © Eyn 2019.01.18. - engedély nélküli felhasználása, másolása tilos.

Continue Reading

Reaves-Bohnhoff - Az utolsó lovag könyvajánló-értékelő

by január 16, 2019
Reaves-Bohnhoff - Az utolsó lovag könyvajánló-értékelő
Reaves-Bohnhoff - Az utolsó lovag könyvajánló-értékelő





Michael Reaves és Maya Kaathryn Bohnhoff Az utolsó lovag Star Wars könyve 2013 februárjában jelent meg. Az eredeti címe The Last Jedi (amely címet később lenyúlt a Disney a filmjéhez), bár először a Jedi Dawn került szóba, de az már használt volt.
Ez a regény az egy előbbi cikkben már bemutatott Az Erő mintázatai folytatása. Eredetileg a Coruscanti éjszakák sorozat része lett volna, később mégis külön kötetként adták ki. Magyarországon 2018-ban olvashattuk először.


Az utolsó lovag Star Wars könyv tartalom, történet



A megszokott csapat – Jax Pavan, I-5, Den Dhur és Laranth Tarak – ezúttal az Ostorcsapás vezetőjét, Thi Xon Yimmon – t menekíti ki Coruscantról. Végső céljuk a Dantuin, de odafelé több más bolygót is érintenek, mint például a Jedi növendék történetekből ismert Bandomeer, vagy a Toprawa, amelyet az X-szárnyúak regénysorozatban említenek.
Ezeken a helyeken más rejtett ellenálló csapatokkal találkoznak. A Toprawán Jax különösen közel érzi az Erőt, a fák közelében, és a helyiek is örülnének, ha maradnának. De tovább kell menniük, és egy váratlan pillanatban a jedik megérzik Vader jelenlétét.


Az utolsó lovag Star Wars könyv tartalom, történet


Valamilyen erő kirántja őket a hiperűrből, s számos birodalmi hajó zárja körül őket. Őrült tervbe kezdenek, a csillagok közötti veszélyes területre merészkedve. Hiába bármi, nem tudnak menekülni az ellenség markából. Bár mindent megtesznek, mégis bekövetkezik a tragédia.




Az utolsó lovag köyvajánló-értékelő



Az utolsó lovag Star Wars regényt több hétig „parkoltattam” az előzmény könyvek után. Sajnáltam volna, ha végére érek ennek a remek sorozatnak, így csak kézbe vettem néhányszor – tetszett, hogy ilyen vastag a könyv – de nem kezdtem el olvasni. Ez volt az első eset a sorozatból, hogy a Coruscanton kívül kezdődik a történet. Sajnos túl hamar tragikus és megrázó események történnek.
A sok helyszín jó, bár változó a színvonal. Amikor Jax a Birodalmi Biztonsági Hivatalba ment álruhában, az igencsak izgalmas volt. A szerzők élethű leírásának köszönhetően, feszült aggodalommal éltem át ezeket a perceket. Ez a hely – főleg ilyen közelről – csak kevés Star Wars regényben szerepel.
Azt kevésbé értettem, miért van Az utolsó lovag 3 részre osztva, mert a második, közvetlen folytatás. Vagyis nem szakad meg a folyamatosság, és semmi nagy váltás sincsen. Ugyanígy a harmadik is inkább a végjátékra utal, de minden időbeli szakadás nélkül folytatódik.
Jax Pavan gondolkodásmódja itt kicsit merevnek tűnt számomra, mindent egy célnak rendelt alá, amelyről nem voltam biztos benne, megéri. Amikor meggondolta magát és mégis elfogadta ama bizonyos ajánlatot a falleen hercegtől, csak fogtam a fejem. Nekem őrültségnek tűnt.
Lassan haladnak az események a regényben, mégsem untam. Az azért érdekes, Darth Vaderről tudják, hogy sith nagyúr, de a császárról nem. Mégis, hogyan tudná uralni őt, ha nem lenne ő is az? A Dathomirra tett látogatás jó volt, és érdekes hiszen a Szökevények könyv, és később A klónok háborúja animációs sorozat elég vegyes képet mutatott az itteniekről.
Néha olyan érzésem volt, nem csak Jax, hanem a szerzők sem tudják, mit akarnak kihozni ebből az egészből. A Dathomiron Augwynne Djo – az Éneklő-hegy klán vezetőasszonya, és a zabrak nő, Magash igazán szimpatikus személyiségek voltak. Itt már végre megjelent egy kis misztikum, és a sith holokron felnyitása is érdeklődéssel töltött el.
A könyvben nagyon sok szó esik – Yimmon miatt – a cereai kettős agyról. Az ő elméje kihívást jelent a sötét oldal felhasználói számára. Egyébként az egész inkvizítorsággal kapcsolatban sok kérdés merül fel. A császár emberei az Erő használókat elpusztították, vagy felhasználták, a saját maguk oldalára állítva.
De például egy sötét oldali erőhasználó veszélyes is lehet, hiszen azok mindig a saját érdekeiket nézik, és a hatalmat keresik. Valamint mi a helyzet, ha egy inkvizítor „túl fejlett” lesz? Ha még a kettő szabálya él, nem lehet belőle sith nagyúr. Akkor viszont mi lesz vele?



Az utolsó lovag Star Wars könyvértékelő


Attól eltekintve, hogy Az utolsó lovag változatos volt, és sok helyszínen játszódott, nem hozta azt az izgalmat, mint az előzményei, már csak a hosszúsága miatt is. Viszont az előzmények hatása elég volt ahhoz, hogy ennek ellenére is lekötött.
A vége olyan, hogy – ha lenne ilyen szokásom – bizonyára lerágom mind a tíz körmöm. A Bothawui rendszerben levő Kantaros állomás lett a fő akciók színhelye, és így Coruscant hátrébb szorult, nem is szólva a többi bolygó helyszínről. Ami részben megmagyarázhatja, miért nem Coruscanti éjszakák IV. lett ez a regény.
Sok kérdést és lehetőséget felvetett ez az epizód, s a címen kívül az erőkivetítést is felhasználták a Star Wars nyolcadik részében. Viszont míg itt a sötét oldal tudományából származott, ott nem lehetett az. De remekül kapcsolódott a könyv a régiekhez és újakhoz, amíg nem jött a tulajdonosváltás a Star Wars birodalomban.


Értékelés (saját tetszési indexem)
6.5
(0-értékelhetetlen, 1-büntetés, 2-borzalmas, 3-nagyon gyenge, 4-gyenge, 5-közepes, elmegy, 6-jó, 7-nagyon jó, 8-kiváló, 9-nagyon kiemelkedő, 10-abszolút csúcs)


Ha tetszett, nyomj egy lájkot, és/vagy g+, s ha szeretnéd, hogy mások is megismerjék, meg is oszthatod!


A cikk szerzői jogvédelem alatt áll – copyright © Eyn 2019.01.16. - engedély nélküli felhasználása, másolása tilos.




Continue Reading

Klónháborús játszmák – Árnyak közt könyvajánló-értékelő

by december 28, 2018
Klónháborús játszmák – Árnyak közt könyvajánló-értékelő
Klónháborús játszmák – Árnyak közt könyvajánló-értékelő




Klónháborús játszmák – Árnyak közt könyv írója Karen Miller, a regény 2010 -ben jelent meg. Egy duológia első kötete, amely egyben a Star Wars klónháborús regénysorozatának is része. Magyarországon 2018 -ban vehettük először kézbe, amikor a kapcsolódó animációs sorozat már évek óta véget ért.




Karen Miller – Árnyak közt tartalom, történet



Obi-wan, Anakin, Ahsoka és Yularen admirális fontos üzenetet kap a Coruscantról, hogy a Külső Gyűrűbe kell indulniuk. A célpont a Kothlis bolygó, ahol valószínűleg Grevious tábornok hadával kell megküzdeniük.
Az ellenfél váratlan cselvetése miatt már a megérkezésük pillanatában megbénul a kommunikációs rendszerük. Olyan, mintha vakon mennének csatába, de nincs választásuk, ha nem akarják, hogy áldozatul essen a bolygó.
Minden eddiginél ádázabb csata dúl, a szeparatisták új és továbbfejlesztett droid gépezetei súlyos károkat okoznak. Sokan odavesznek a csatában, Obi-wan és Ahsoka is komolyabban megsérülnek.


Karen Miller – Árnyak közt tartalom, történet


Bail Organa észrevesz valami fontos összefüggést, és felismeréseit megosztja Obi-wan -nal. Valami gyanús a Lanteeb bolygón, a szeparatisták megszállták ezt a félreeső helyet. Csak úgy lehet pontosan megtudni, mi a hézag, ha a jedik álruhában odautaznak.




Karen Miller - Árnyak közt könyvajánló-értékelő



A könyv egy hosszú gondolati monológgal kezdődik, amely által Ashoka lelkivilágába nyerhetünk bepillantást. Kicsit aggódtam, nem -e lesz unalmas, de végül nem lett az. A csata igen kemény. Obi-wan húzódózása az orvosi kezeléstől, pontosabban az ezzel való foglalkozás egy idő után már fárasztott.
Midőn belép Bail Organa is a történetbe, és találkoznak, egy kicsit az írónő előző könyvéhez kapcsolódunk. A Coruscanton játszódó részek változó színvonalúak. Egyrészt időhúzásnak éreztem – van is elég szócséplés – másrészt érdekeltek a fővárosban zajló mindennapok. A Jedi Templom hétköznapjai már a Jedi növendék regényekben is megfogtak.
A Lanteeb utáni nyomozás egészen lebilincselő volt. Tetszett Ahsoka talpraesettsége, bár itt sokkal komolyabb az animációs sorozathoz képest, de az Életre-halálra regényben is ez tűnt fel. Anakin viszont gyakran elragadtatja magát, enged a negatív érzelmeinek. A Lanteeb bolygón levő szeparatista önkényuralom elég bőszítő. Lok Durd, a nemoidiai tábornok pedig éppolyan szemét alak, akit szívesen kinyúvasztanánk ☺.
Kíváncsi lennék hányan nem az tették volna Fhernan tudósnő helyében, amit ő tett kényszer hatására. Ilyen szempontból kevésbé értettem Obi-wan hozzáállását. Karen Miller nagyon erőltette, hogy a kevesek, vagy többek megmentése nagy konfliktus legyen és ez miatt folyamatosan vitatkozzon Anakin és Obi-wan. 


Karen Miller - Klónháborús játszmák könyvajánló

 
Amikor gyorsan kell döntéseket hozni, a főemberek találkoznak, és villámgyorsan kell cselekedni, ezek a pillanatok nagyon jók. Ezeket a fordulatokat jól hozta Karen Miller, egész mélyen együtt tudtam élni a cselekménnyel. Tarida, a női jedi, egy újabb példa a nem szokványos jedikre, üdítő volt a szerepeltetése.
A végére jókora izgalmak következnek, és persze a legtöbb kérdés nyitva marad, hiszen hátra van még a folytatás. Néhány halványabb részletet leszámítva, remek élményt nyújtott számomra a könyv. Ranglistámon nagyjából minden Star Wars regény közül a középmezőny első felében foglal helyet.


Értékelés (saját tetszési indexem)
6.5
(0-értékelhetetlen, 1-büntetés, 2-borzalmas, 3-nagyon gyenge, 4-gyenge, 5-közepes, elmegy, 6-jó, 7-nagyon jó, 8-kiváló, 9-nagyon kiemelkedő, 10-abszolút csúcs)

Folytatás: Ostrom

Ha tetszett, nyomj egy lájkot, és/vagy g+, s ha szeretnéd, hogy mások is megismerjék, meg is oszthatod!


A cikk szerzői jogvédelem alatt áll – copyright © Eyn 2018.12.28. - engedély nélküli felhasználása, másolása tilos.

Continue Reading

Michael Reaves - Az Erő mintázatai könyvajánló-értékelő

by december 18, 2018
Michael Reaves - Az Erő mintázatai könyvajánló-értékelő
Michael Reaves - Az Erő mintázatai könyvajánló-értékelő



Michael Reaves – Az Erő mintázatai könyv a Coruscanti éjszakák III. része. Az általam már bemutatott, Az árnyak utcája című Star Wars regény folytatása. A művet 2008-ban írta a szerző, és 2009 januárjában jelent meg Amerikában, Coruscant Nights III: Patterns of Force címmel. Magyarországon 2018 -ban került kiadásra, a Szukits kiadó jóvoltából.
Bár szerzőként Michael Reaves neve szerepel, Maya Kathrin Bohnhoff -nak is már volt szerepe a könyv létrejöttében. A történet a Yavin -i csata előtt 18.3 évvel játszódik, nagyrészt a második kötet szereplőivel.




Michael Reaves - Az Erő mintázatai tartalom, történet



Jax Pavan és társai Coruscant mélyén élik mindennapjaikat, miközben személyes ügyekben jának el, segítenek a bolygóról távozóknak, és közreműködnek az Ostorcsapás szervezetben. Egy napon felbukkan a sakiyan Tuden Sal, aki nagy csalódást okozott a múltban I-5 és társa számára. Most azt akarja, hogy a droid hajtson végre egy merényletet a császár ellen.
Kajin Savaros – az Erő érzékeny ifjú – nehezen szerez élelmet, miközben folyton menekül, mert ha használja a képességeit, az inkvizítorok megérzik. Probus Tesla, a fiatal és becsvágyó inkvizítor I-5 és Jax után kutat, Vader megbízásából. Rhinann azon töri a fejét, hogyan szabadulhatna meg a veszélyes helyzetből, amiben él, és minden lehetséges információt felkutat a birodalmi adatbázisokból.


Michael Reaves – Az Erő mintázatai tartalom, történet


Az elomin nagyon szeretné megszerezni a botát, mert azt gondolja, akkor ő is érezhetné az Erő -t magában. Den újra szülővilága – és lehetséges párja – vonzásába kerül, úgy tűnik, ezúttal valóban hazatér. Dejah -nak felkelti érdeklődését az új, Erő érzékeny fiú, és megismerhetjük az Ostorcsapás vezetőjét is. De senki sem sejti mi fog történni, miután a sötét erők tervet szőnek, és egy váratlan árulás csapdába csalja hőseinket.


Coruscanti éjszakák III. - Az Erő mintázatai könyvajánló



Az Erő mintázatai regényben már jobban kezdenek kiütközni az egyes szereplők közötti, felszín alatti ellentétek. Rhinann felett fokozatosan átveszi az uralmat a félelme, és aggályai, Den továbbra sem bízik döntései(k) helyességében, Duare és Laranth úgy viselkednek mint riválisok.
Pol Haus, a zabrak rendőrprefektus aki a másik meglepetést okozta nekem. Ezzel együtt az egész coruscanti boszorkányüldöző szervezet – élén a császárral – meglehetősen lassúnak tűnik. Bár lehet, csak azért, mert Jax -ék helyzetén át nézve látszik így, hiszen más, menekülő Erő érzékeny lényeket, illetve velük szimpatizálókat elkaphattak.
Kaj képességei engem néha Starkillerre emlékeztettek, azzal a különbséggel, hogy Reaves árnyaltabban, másképpen és hihetőbben ábrázolta. Dennel kapcsolatban fura volt, hogy úgy döntött távozik, távozott, aztán mégis ott volt, majd mégis elment. I-5 most már az egyik legszimpatikusabb szereplő, tulajdonképpen élőlényként tekintettem rá 😃. Laranth a másik szereplő, akit egyre jobban megszerettem.


Coruscanti éjszakák III. - Az Erő mintázatai könyvajánló


Az inkvizítorok közül egyedül Probus Tesla kapott részletesebben megformált személyiséget. Nekem ő is átlagosnak tűnt a régi idők sithjeihez képest. Mielőtt elfelejteném, itt is nagy kezdőbetűvel írják a jedi és sith szavakat (mint a legtöbb Star Wars könyvben), holott ezek nem tulajdonnevek, és a magyar helyesírás szerint nem kellene.


Michael Reaves – Az Erő mintázatai könyvértékelő



Éppen eme regény előtt olvastam a Thrawn: Szövetségek kötetet, amiben kicsit csalódtam, így most felüdülés volt (ismét) a coruscanti éjszakákba belemerülni. Ez az első alkalom, hogy inkvizítorokról olvasok könyvben. Számomra a sith -ek töpörített változatai 😀. Reméltem, hogy ez a regény most nem nyomozásos lesz. Tuden Sal és Kajin első találkozása nem kis meglepetéseket okozott. Erre aztán tényleg nem számítottam.
Rhinann állandó mesterkedései a botával kapcsolatban, roppantul zavartak. Ebben a regényben is folyamatosan úgy hivatkoznak az I-5 -tel és Jax apjával történtekre, mint ami legalább 20 éve volt, holott csak 14. De a könyv végén a jedi azt is említi, hogy a droid már vagy 2 évtizede hordozza a botát, ami szerzői (vagy fordítási?) hiba, hiszen csak 2 éve! A sztori parádésan lett megírva, még amikor „nem történik semmi”, vagyis csak beszélgetnek a szereplők, az is izgalmasra sikeredett.
Michael Reaves ismét olyan mesterien szőtte a történetet, hogy az „előkészületek”, a szereplők belső dilemmái is egyre fokozták a feszültséget. Amire kialakultak a „valódi” vészhelyzetek és összetűzésbe kerültek a sötét oldallal, már csak nagy akaraterővel tudtam letenni a könyvet. Amit meg is tettem, mert szerettem volna minél tovább húzni magamban is a kíváncsiságot, és felfokozni a várakozást. 


Michael Reaves - Az Erő mintázatai könyvértékelő

 
Az inkvizítorokkal való összecsapáskor úgy izgultam, mintha filmet néznék, valóban aggódtam a főhősök testi épségéért. Kaj elméjében nagyon aggasztóan megjelentek a sötét oldal jellemvonásai, amikor elvesztette az önuralmát. Remélhetőleg nem lesz olyan, mint a Jedi növendék regényekből ismert Xanatos. Azt a bizonyos merénylet tervet pedig annyira feleslegesnek találtam... Persze a szereplők nem tudhatták, amit mi, a császár nem halhat (még) meg.
Ami Az Erő mintázatai Star Wars regény végét illeti, egyszerűen elképesztő. Még most is a hatása alatt állok. Természetesen nem árulom el mi történt, de jókora meglepetés volt. Váratlan húzások és fordulatok. Michael Reaves zseniálisan fonta meg a végső szálakat. Egészen beleborzongtam olvasás közben, mintha ott lennék a történetben, annyira átjött. Ha ez így megy tovább, kénytelen leszek átírni a legjobb Star Wars könyvek cikk végén a személyes tetszési sorrendemet.

Folytatás: Az utolsó lovag

Értékelés (saját tetszési indexem)
7.5
(0-értékelhetetlen, 1-büntetés, 2-borzalmas, 3-nagyon gyenge, 4-gyenge, 5-közepes, elmegy, 6-jó, 7-nagyon jó, 8-kiváló, 9-nagyon kiemelkedő, 10-abszolút csúcs)


Ha tetszett, nyomj egy lájkot, és/vagy g+, s ha szeretnéd, hogy mások is megismerjék, meg is oszthatod!


A cikk szerzői jogvédelem alatt áll – copyright © Eyn 2018.12.18. - engedély nélküli felhasználása, másolása tilos.

Continue Reading

Timothy Zahn – Thrawn Szövetségek könyvajánló-értékelő

by december 05, 2018
Timothy Zahn - Thrawn Szövetségek könyvajánló-értékelő
Timothy Zahn - Thrawn Szövetségek könyvajánló-értékelő





Timothy Zahn – Thrawn: Szövetségek könyve 2018 júliusában jelent meg az Egyesült Államokban. A kötet az egy előző cikkben már bemutatott Thrawn című Star wars regény folytatása. Időrendileg a Lázadók című animációs sorozatban is szerepet játszó főadmirális története, itt a harmadik és negyedik évad közötti időszakban játszódik.
A 2017 őszén már bejelentett történet különlegessége, hogy a főszereplőnek együtt kell működnie Palpatine császár legfőbb követőjével, Darth Vaderrel, egy távoli küldetésben. A regény tartalmát tovább árnyalja, hogy a történésekkel egy időben leírást kapunk a klónháború idején zajló eseményekről, amikor Anakin Skywalker és Thrawn először találkozott.


Thrawn: Szövetségek tartalom, történet


A császár egy megbízatásra küldi Thrawn főadmirálist és Darth Vadert a Batuun bolygóra, amely az Ismeretlen Régiókban van. Valami miatt, mielőtt odaérnének kikerülnek a hiperűrből és nem tudnak újra visszakerülni. Csak módosított útvonalon haladhatnak tovább.
A Chimaera csillagrombolón szállítják a Darkhawk hajót is, Vader utasítására. A főadmirális testőre, Rukh, a noghri megpróbál a közelébe férkőzni, de a rohamosztagosok meggátolják benne.
Két évtizeddel régebben Anakin egyedül indult Padmé felkutatására, aki a Batuu bolygóra utazott. Odaérkeztekor egy másik hajóval találkozik, melynek vezetője egy chiss, aki Thrawn -nak nevezi magát. Mivel ő valamivel jobban ismeri a galaxis eme távoli zugát, közösen indulnak felderíteni az eseményeket.


Thrawn Szövetségek tartalom, történet


Most, két évtized távlatában, mintha megismétlődne a múlt. Thrawn és Vader ketten szállnak le a bolygóra, miközben valami készülődés folyik a háttérben. Ismeretlen csoportok szervezkednek, és az okok rejtve vannak.




Thrawn: Szövetségek könyvajánló, könyvismertető



A Thrawn: Szövetségek című Star Wars könyv az egyik, amit semmi pénzért ki nem hagytam volna. Az egész új kánonból ez izgatott a legjobban. Az első kötet, amely a főadmirális karrierjét mutatta be, igazán jól sikerült, így most is nagy elvárásokkal álltam neki.
Már a borító is nagyon vonzó, jó kis tapintása van az ezüstös Star Wars címkének. Úgy alakult, hogy egyszerre vettem meg az előző cikkben bemutatott Az árnyak utcája című Star Wars regénnyel. De nem kerültem dilemmába, mivel mindkettőt vártam, egy időben kezdtem el olvasni. Ki akartam élvezni minden percét, így a Thrawn: Szövetségek elolvasását nem siettem el.
A mű mindjárt két prológussal indul. Az első a „jelen”, Palpatine császár együtt fogadja a főadmirálist és Darth Vadert. Egy kivételes küldetésről van szó az Ismeretlen Régiókba, és ehhez mindkettőjük kivételes egyéniségére szüksége van. A másik prológus még a klónháborúk idejéből való, amikor Padmé a Batuun bolygóra indult. Rövidesen nem érkezett hír róla, így Anakin aggódni kezdett.
Már az első Thrawn kötetben utalás esett arra a régmúlti eseményre, amikor a főszereplő és Anakin Skywalker találkoztak. Itt most újra oda indulnak, de ezúttal a chiss is teljesen más minőségben van jelen, és Anakin már nem az, aki volt. Párhuzamosan értesülhetünk a két évtizeddel azelőtti eseményekről is.
Rukh, a noghri itt már jelen van (miután a Lázadók animációs sorozatban is felbukkant), bár a népéről semmit sem tudunk meg. Ezt csak azért említem, mert régebbi könyvekből, mint a Sötét erők ébredése, úgy tudjuk, a noghrik Vadernek esküdtek hűséget.
A regényben van egy rakás mellékszereplő, akiknek csak kisebb feladat jut. Szép kis listát lehetett volna írni róluk mellékletként. Néha vannak furcsaságok az események zajlásában, amit nem értettem. Például amikor Anakin felszáll, hogy a másik hajóhoz menjen, és néhány pillanattal később több száz kilométerrel arrébb kerül.
Vagy a helyi emberekkel való összetűzések, illetve Padmé távozása után nem egyértelmű a következő helyszín, az sem másik bolygó -e, vagy ugyanaz. Illetve később, amikor foglyok vannak a Chimaerán, és hirtelen áttér a szerző Kimmunds százados és társai beszélgetésére, de a helyszín nem ugyanaz. Később persze rájöttem, hogy előbbi esetben a Mokivj bolygó, utóbbinál meg a Darkhawk hajó a helyszín.


Thrawn Szövetségek könyvajánló


Szépen el van mesélve Thrawn hajóján az egyetértés, és hogy a képességei és tudása alapján kerülnek pozícióba az emberek. Más birodalmi hajókon gyakori a rivalizálás, politikai előnyök és kapcsolatok kihasználása, egymás kijátszása. Ilyen szempontból üdítő kivétel ez az alakulat. Nem mellesleg a főadmirális itt megint pozitív szereplő, nem úgy, mint például a Lázadók sorozatban, talán ezért is volt sikeresebb, mint ott.




A főadmirális és Vader



Tagadhatatlanul Thrawn a „normálisabb” számomra, a sith nagyurat csak a sötét érzelmei vezetik. A párhuzamosan a régmúltban zajló eseményekben Anakin ugyanilyen türelmetlen.
Míg Anakin Skywalker valaha ügyességéről és eszéről volt híres, Darth Vadert a sötét oldal érzései vezetik. Így az indulatai, dühe, és cselekvésorientáltsága vezeti. Éppen ezért ebből a szempontból ellentéte a főadmirálisnak, aki nagyon megfontolt, és előrelátó. Érdekes húzás volt Timothy Zahn -tól, hogy a Star Wars univerzumának eme két népszerű szereplőjét együtt mutassa be, akció közben.
A főamirális és Vader közötti presztízscsatáknál biztos voltam benne, hogy előbbi kiszámította a nagyúr reakcióit és megterveztea kommunikációját. A sitheket többnyire elvakítja az arrogancia és nem veszik észre, ha őket vezetik.
Thrawn többször is rábírta a sith nagyurat valami megtételére azáltal, hogy a fontosságára és a kivitelességére apellált. Ennek pedig nagyon nehéz ellenállni, hiszen ő tisztában volt az Erőt uraló képességeivel. De amikor többször is megkérdezte a főadmirálist, a népéhez hű, vagy a császárhoz, a helyében szívesen válaszoltam volna: természetesen a chissekhez, és nem a zsarnoki Birodalomhoz, a beteg elméjű császárával. ☺ A végén persze mindez kiderül (mi a valódi válasza), de nekem kicsit komplikáltnak hatott az egész.


Thrawn: Szövetségek Star Wars könyvértékelés


Ez a könyvértékelő viszonylag könnyű számomra, mivel együtt éltem a regény minden pillanatával. Az Ismeretlen Régiók a Túlélők keresése és annak előzményei óta az egyik kedvenc helyem a Star Wars galaxisban.
A Thrawn: Szövetségek regény eleje érdekfeszítőnek ígérkezett. Faro vezérőrnagy nem rossz fickó, de nekem mégis Pellaeon hiányzott. Ideje lenne őt is újra „kánonba hozni”. Utoljára az Életre-halálra Star Wars könyvben olvastam róla, amelyben még a Köztársaság katonatisztjeként szerepelt. De mégis a Chimaera parancsnokaként maradt meg bennem még a régi szép időkből.
Egész jó volt a regény eleje, majd ahogyan ez is kezdett nyomozásos jelleget ölteni, már nem annyira tetszett. Amint a Batuu bolygó lett a középpont, elvesztette a várt helyszín a titokzatosságát. Nem feltétlen élveztem, hogy ugráltunk az időben a régi és az új események között. Amikor a szerző már Padmé történéseit is bemutatta az ö szemszögéből, volt egy pont, amikor untam. Tartottam tőle, hogy a sok szöveg és előzmény a lényeg rovására megy.
Sok idő elment a régi eseményekkel (engem az újabb érdekelt volna), és csempészekkel való „tököléssel”. Régebbi Zahn könyvekben is előfordult, hogy leült a történet, ugyanis az író szeret alapos lenni, és végtelenül precíz. Nem véletlen, hogy Thrawn az ő hőse. Számomra az volt a mélypont, amikor Padmé átlagos munkásokhoz hasonló kaliberű emberekkel találkozott. Ez az egész rész annyira „földies” jellegű, hogy az már fájt.
Ebben a könyvben túl sok a mászkálás, és a készületek. Számlálatlan oldal megy el arra, hogy a főszereplők ide-oda jutnak, vagy próbálnak jutni – ami kevésbé érdekes – miközben a történet alig halad előre. Nem tartom jónak, ha mindent a végjátéknak rendelünk alá, az összes Star Wars könyv között számos található, ahol szinte egész végig fenn van tartva a feszültség.

Thrawn Szövetségek könyvértékelés


A jedi és a sith szót teljesen feleslegesen írták nagy kezdőbetűvel ebben a könyvben (is). De ez legyen a legkisebb baj, hanem mire Anakinék története a végső akciókhoz ért, én már nem élveztem igazán. Sok volt a felvezetés és a döntő cselekmények sem nyűgöztek le. A „jelenben” zajló események – a csillagközi hajók összecsapásakor – már annál inkább.
Nem árulom el a végét, de annak ellenére, hogy sok dolog kiderül, úgy éreztem, semmi különösen fontosat nem közölnek. Nem tudom, az új tulajdonos korlátai kötik -e meg Zahn kezét (vagyis elméjét ☺), vagy tényleg ez volt a szándéka, de sok újdonságot nem adott ezzel a könyvvel. A régi, ismert hősöktől már messzire vagyunk, és a grysk faj – amely itt a gonosz – sem okozott különösebb hatást, lévén sosem kerülünk igazán közel hozzájuk.
Talán túl sokat vártam el a regénytől, de ez most kifejezetten csalódás volt. Nem vártam olyan akciódús és izgalmas eseményeket, mint például a Jedi Próba regényben, de sok volt a körítés. Így sem rossz könyv ez, mindazonáltal nem tudott annyira megfogni, inkább csak egy újabb, időrendben elhelyezhető, de nem túl nagy jelentőségű mellékszál.


Értékelés (saját tetszési indexem)
6
(0-értékelhetetlen, 1-büntetés, 2-borzalmas, 3-nagyon gyenge, 4-gyenge, 5-közepes, elmegy, 6-jó, 7-nagyon jó, 8-kiváló, 9-nagyon kiemelkedő, 10-abszolút csúcs)


Ha tetszett, nyomj egy lájkot, és/vagy g+, s ha szeretnéd, hogy mások is megismerjék, meg is oszthatod!


A cikk szerzői jogvédelem alatt áll – copyright © Eyn 2018.12.05. - engedély nélküli felhasználása, másolása tilos.

Continue Reading

Michael Reaves - Az árnyak utcája könyvajánló-értékelő

by december 03, 2018
Michael Reaves - Az árnyak utcája könyvajánló-értékelő
Michael Reaves - Az árnyak utcája könyvajánló-értékelő




Michael Reaves – Az árnyak utcája könyv a Coruscanti éjszakák II. része. Az előző cikkben bemutatott, A jedik alkonya című Star Wars regény folytatása. A mű 2008 augusztusában jelent meg Amerikában Coruscant Nights II: Street of Shadows címmel. Magyarországon 2018 -ban adták ki először, a Szukits kiadó jóvoltából.
A kötet az első rész hangulatában, főszereplőivel és azok változatlan motivációival zajlik. De néhány újabb, nem kevésbé motivált szereplő színesíti a képet. A végleges cím előtt a kötet a Chiaruscori illetve Az apák bűnei munkacímet is viselte.




Michael Reaves - Az árnyak utcája tartalom, történet



A Coruscanti éjszakák II. regényben, az első részben megismert főszereplők új akcióban vesznek részt. Egy bothai egyént kell kijuttatniuk a fővárosbolygóról, amit a hatóságok szeretnének megakadályozni. A caamasiak bolygóját nagy veszedelem éri, és a többségük elpusztul.
Vader az Oovo IV. bányáiban dolgozó, büntetését töltő fejvadászt, Aurra Singet megbízza egy feladattal. Dejah, a zeltron nő felkeresi Jax társaságát, a bolygóról való kimenekítést kérve. Egy gyilkossági ügy következtében a férfi és I-5 is nyomkövetőt kap, amíg a helyi rendőrség fel nem göngyölíti az ügyet.


Michael Reaves – Az árnyak utcája tartalom, történet


Typho százados, aki biztonsági tiszt volt Amidala szenátor testőrségében, nehezen nyugszik bele az egykori királynő elvesztésébe. Nyomozni kezd, mivel ki akarja deríteni, ki állhat az általa szeretett hölgy halála mögött. A kutakodást a jedi templom romjainál kezdi.




Curuscanti éjszakák II. szereplők, könyvajánló



Kaird távozása előtt elegendő anyagi fedezetet hagyott, hogy ne legyenek gondjaik. Jax fénykardja odalett a robbanásban, így Rhinann egy velmori energiapengét ad neki. Az elomin egyébként most velük maradt, hiszen örült, hogy megszabadult Vader parancsnoksága alól, de nem volt hova mennie.
Aurra Sing számomra főleg képregényekből, és az animációs sorozatból ismerős. Elég komplett személyiség, akiből valaha majdnem jedi lett, mert vannak Erő érzékei, de kérlelhetetlen fejvadásszá vált. Dejah nevéről azonnal a Mars hercegnője jutott eszembe ☺, de ő egy különlegesen szép nő a zeltron fajból. Külsőleg olyanok mint az emberek, viszont a bőrük rózsaszínes, vörös, és például mások érzelmeire hatást gyakorló feromonokat tudnak kibocsátani.
Typho százados magánakciója nem tudom honnan jutott eszébe Michael Reaves -nek. Kicsit furcsálltam, hogy a biztonsági tiszt élete küldetésének választja Padmé halála okának (vagy okozójának) kiderítését. Ennek ellenére jól színesítette a történetet, és sikerült őt is közelebbről megismerni.
I-5 „személyiségfejlődése” mindig érdekes kérdéseket vet fel. Hol a határ egy valós személyiség és egy gép között? Mindig kedveltem őt, bár néha ostoba személyiségjegyeket is felvesz, amikor kikéri magának, ezt-azt. Ha okos, maradjon szerény.
Den Dhur nem egy elszánt fickó, ha harcról van szó, de riporteri múltja, és nyomozó képességei jól jönnek. Rhinann már sokkal komplikáltabb személyiség. Az elomin – amellett, hogy mindig borúlátó és komor – eléggé el volt foglalva saját céljainak elérésével, amelyeket eleinte meg sem tudott fogalmazni.


Curuscanti éjszakák II. szereplők, könyvajánló


A Corsucanti éjszakák II. -ben Aurra Sing töltötte be azt a szerepet, amit az első kötetben Xizor herceg. Ugyan teljesen más indokkal és más szervezetből indultak útnak, de ugyanaz a hideg, számító elme és harcművészeti képességek voltak jelen.
Nem értettem Michael Reaves a régmúlt eseményeire utalva - ami Jax apjával történt - miért 18 évről beszél. Ezek Yavin előtt kicsivel több, mint 32 évvel történtek, tehát a mostani események előtt kb. 13-14 évvel. A könyv végén is 20 évet említ az író.
Itt most többször is szóba kerülnek a sithek, a szereplők közül több is tud róluk. Vajon miért hozták be a feromon témát a falleen szereplők után a zeltronoknál? Így már nem hatott újdonságként, bár kétségkívül érdekesebb egy emberszerű lénynél ez a képesség, mint a hüllőszerű falleeneknél.
A főszereplő twilek társa, Laranth, továbbra is szűkszavú, tettorientált személy, akibe nem lehet belelátni. Kicsit aggódtam a hölgy miatt, amikor Aurra Sing -gel szembekerült. Az árnyak utcája regény csak megerősített abban, hogy Michael Reaves azon Star Wars írók közé tartozik, akik nagyon jó kis karaktereket mozgatnak. Itt most – az előző regényhez képest – kevesebbnek tűnt az akció, de a párbeszédek nagyon jók voltak.




Michael Reaves – Az árnyak utcája könyvértékelés



Az árnyak utcája könyv mélyzöld borítója már akkor megfogott, amikor először megpillantottam képen a sorozat második kötetét. Ezért pazar élmény volt végre kézben tartanom, nagy érdeklődéssel várva a folytatást.
Michael Reaves Star Wars regényeiben visszatérő jelenség az ilyen csapatok, baráti társaságok eggyékovácsolódása, mint ez esetben is. Gyakran találkoznak valamilyen kocsmában, bárban, kantinban, ahogyan ezt a Halálcsillag, vagy a Jedi gyógyító regényekben láthattuk. Még a tagok összetétele is bizonyos mértékben hasonló.
Az első regény után könnyű volt újra beleélnem magam a történetbe, hiszen a szereplők már hozzám nőttek. Viszont ott elég magasra tette a mércét a szerző, így Az árnyak utcája regény egy kicsit lassabban indult be számomra. Például a Rhinann gondolatairól való hosszas merengést kissé unalmasnak találtam.
Aurra és Typho találkozása izgalmas volt. Umber báró meglátogatása érdekes, szórakoztató, elgondolkodtató. I-5 itt egyszerre volt humoros és bosszantó. Egyébként a vindali báró, és a zeltron Dejah különös változatai lehetnek a humanoidoknak. Teljesen ember formájú, és mégis valamennyire más.
Az zavart, hogy egy idő után a történet kezdett egy gyilkosság utáni nyomozás eseményeire degradálódni. Nem krimit akartam olvasni! Vader és Aurra kis erőpróbája már kissé izgalmasabb volt. Typho százados és a jenet hivatalnok beszélgetése pedig szórakoztató, hiszen a jenetek kommunikációjában elvárt illendőség egymás sértegetése ☺.


Az árnyak utcája könyvértékelés


Itt most csak a vége felé kezdett egyre izgalmasabbá válni a könyv, nem is siettem vele, hadd maradjon bennem izgalom. Typho százados szándéka Vader elfogására nekem eléggé merész – vagy inkább képtelen – ötletnek tűnt. Amúgy kis híján csak egy bűnügyi történet lett a regény, de azért szerencsére több van benne.
Aurra Sing több tekintetben is Asajj Ventress -re emlékeztetett, akit A sötét tanítványban ismerhettünk meg közelről. Mindkettőt szépségnek nevezték, de számomra egyik sem tűnt annak, enyhén szólva.
Laranth és Dejah egymáshoz hasonlítása fura ötlet, nem is értettem a végén azt az optimizmust. A zeltron nő is jó fej, de Laranth sokkal „mélyebb lélekkel” bírt, és titokzatosabbnak találtam, mint Dejahot, aki külsőben verhetetlen.
A vége – amit természetesen nem árulok el – egyszerre izgalmas, meglepő és drámai. Az egyetlen hátránya, hogy az előzményekben nem volt akkora feszültség, mint az előző könyvben. De így is ütős volt. Ráadásul sikerült ezeket a karaktereket még mélyebben megismerni. Egy hajszállal jobbnak találtam az előzményregényt, így most „csak” 6.5 -et adok, ami nálam a jó és a nagyon jó között van.


Folytatás: Az Erő mintázatai

Értékelés (saját tetszési indexem)
6.5
(0-értékelhetetlen, 1-büntetés, 2-borzalmas, 3-nagyon gyenge, 4-gyenge, 5-közepes, elmegy, 6-jó, 7-nagyon jó, 8-kiváló, 9-nagyon kiemelkedő, 10-abszolút csúcs)


Ha tetszett, nyomj egy lájkot, és/vagy g+, s ha szeretnéd, hogy mások is megismerjék, meg is oszthatod!


A cikk szerzői jogvédelem alatt áll – copyright © Eyn 2018.12.03. - engedély nélküli felhasználása, másolása tilos.


Continue Reading
Feliratkozás: Bejegyzések ( Atom )
Üzemeltető: Blogger.