Callista trilógia könyvek kritika, bemutatás sorrendben

by július 23, 2023

Callista trilógia könyvek kritika, bemutatás sorrendben

 

 

Callista trilógia könyvek sorrendben A jedik gyermekei (1995), Sötétkard (1995), Alkonybolygó (1997). Az első kettő kötet a Yavin -i csata után 12 évvel, az utolsó 13 évvel zajlik. A Callista trilógia első és utolsó könyvét Barbara Hambly írta, a középsőt Kevin J. Anderson. A Star Wars könyvek Új Köztársaság oldalán elolvashatod röviden a történetek alapját.




Barbara Hambly A jedik gyermekei könyv kritika


A címből ítélve egy érdekes regényről lehetne szó. Han, Leia és Luke egy ithori rendezvényen kap hírt Plett kútjáról és az egész históriáról. Később két részre válnak. Hanék a Senex rendszerben tekintik meg a helyszínt. Luke pedig a tudós Ming -gel, s párjával, az egy betegség miatt droid testbe kényszerült férfival – mindketten jedi tanítványok voltak – másfelé kutat.

A Palpatine Szemének nevezett aszteroida állomáson utóbbiak különféle bonyodalmakba keverednek. Nem lenne olyan rossz az alapsztori, de a kivitelezés jóval gyatrább. Időnként hosszan, vontatottan halad. Amikor Han és Csubakka a Plett kútja alagútrendszerében haladnak, hasonlóan félelmetes, mint mikor Tarzan először hatolt be Opar barlangrendszerébe.

Előkerül egy másik nőszemély a régi időkből, bizonyos Roganda, aki talán a császár egyik keze lehetett. A fia szintén érzékelte, s használta az erőt, s képes volt droidokat is irányítani. Ők a Belsavis -on várakoztak néhány birodalmival, s tudtak az aszteroidáról.

Ott viszont rendkívül lassan és hosszadalmasan haladtak a dolgok. Egyedül a tudatával a vezérlőrendszerben elrejtőzött Callista, az egykori jedi nő jelentett némi felüdülést. Hamar szoros kapcsolatba került Luke -kal, és segített neki. Viszont az egész eseménysor annyira nyögvenyelősen van ábrázolva, hogy nagy akaraterő kell a végig olvasásához.



Értékelésem: 5




Callista trilógia könyvek: Kevin J. Anderson - Sötétkard


Kevin J. Anderson Sötétkard könyv a középső a trilógiából, s egyben kedvencem. Ez nem véletlen, hiszen az író a Jedi-Akadémia trilógiával is elszórakoztatott már. Ebben a műben a huttok, vagyis egyikük – némi birodalmi segédlettel történő – szervezkedése jelenti a fő veszélyt.

Han és Luke Jabba egykori tatuini palotájánál is látogatást tesznek. Itt a b-omarr szerzetesek, s hogy az agyakat póklábú szer(ke)zetek szállították,felidézett bennem egy hasonló jelenetet a Thuvia, a Mars lánya regényből, ahol a rykorok voltak, külön test és agy.

Jó volt újra látni a Yavin 4 -en a jedi tanítványokat. Callista az egykori Ming testében nem tudta érzékelni az erőt, így nem igazán érezte teljesnek magát. Remek kis szórakozás volt ismét a birodalmiak működésébe pillantani. Két kis ostoba idióta – Harrsk legfőbb hadúr és Teradoc főadmirális - egymás elleni gyermekes támadásait.

Itt csak Daala admirálisnő és Pellaeon találkozása hozhatott normalitást és észt az egész őrültségbe. Kellemes perceket szerzett ezzel nekem Anderson, legalább úgy élveztem, mint a Thrawn keze stratégiai játszmáit. A hutt Durga alattomos tervei még érdekesebbé tették a diplomáciai futamokat is.

 

Sötétkard Star Wars könyv ajánló

 

 

Luke szeretné elérni, hogy Callista ebben az új testében is ismét érezze az Erőt, s ezért számos bolygót felkeresnek. Más könyvekhez képest itt óriásit mozdult előre a birodalmi együttműködés, még ha csetepaték árán is. A Nal Hutta és Nar Shadda bolygók is régi ismerősök. Előbbin például a Végzetes szövetség mű félelmetes droidszervezetei tűntek fel először, évezredekkel előbb.

A Hoth bolygón zajló jelenetek a wampákkal jócskán megmaradtak emlékezetemben. A végsőkig folytatott küzdelmek a legveszedelmesebb földi ragadozók közé tartozó jegesmedvékhez hasonló állatokkal, igen jók lettek. A regényben fontos szerepe van az egykori birodalmi alkalmazott Bevel Lemelisk -nek, akit Durga megbíz egy félelmetes fegyver felépítésével.

A Sötétkard Star Wars könyv harmadik harmadában már igen gyorsan haladnak az események. Egyetlen felesleges szó sincs, az ifjúság számára is könnyen érthető. Vannak benne kapkodások is. Amikor azt írja a szerző, hogy bizonyos lények csillaghajóit elpusztította a Cronus által vezetett birodalmi flotta, majd utána azt, hogy ezek a lények 2 csillagrombolót elintéztek. Ha egyszer olyan védtelenek voltak, s gyorsan elkapták őket, akkor hogyan?

Ettől függetlenül szupergyors és jó volt a vége, de nekem az egész inkább ifjúsági regénynek tűnt. Mindenesetre a Callista trilógia könyvek magyarul is megjelent sorozatának a legjobb része.



Értékelésem: 8




Barbara Hambly Alkonybolygó könyv kritika, bemutatás


Ez főként a Nam Charios bolygón játszódik, s egy találkozón csapdába csalják Leiát. Nehéz megszokni ismét Barbara Hambly stílusát, csak lassan értem meg a történetet, és borongósnak is tűnik. Egy különös méreg, valamint az Új Köztársaság megtévesztése, s Leia elrablása az alapja a sztorinak.

A Nam Charios -on Seti Ashgad a fő irányító, ellenben a környezetében, s Leiával történtek nem voltak túl izgalmasak. Luke leszállása, álnéven való elvegyülése, s a vele való események is szokványosak. De Artu és Thripio, az „elveszett” droidok kalandjai annál jobbak lettek.

És akkor még ott van Ashgad „mellett” Dzym, akinek a szerepe csak fokozatosan derül ki, illetve a Liegeus nevű hamisító, aki nem is olyan rossz fickó. Hogy még tovább árnyalódjon a kép, jelen van, bár kissé elnyomva Beldorion a hutt, aki némiképp A gonosz dinasztiabeli sötét jedihez hasonlatos.

Itt is nagy ármánykodások és csalások vannak a rossz oldalról, s némi politika, bár ez a része kissé vontatottan halad előre. Han, majd később Lando valamivel pörgősebb helyzetekbe kerülnek, de csak olykor bukkannak fel. Egy chadra-fan hírszerző-újságíró is némi szerepet játszik, a droidokkal karöltve menekülve.

Később még egy ismert birodalmi szereplő is újra felbukkan, majd történik néhány váratlan csavar az Alkonybolygó Star Wars könyv végére. Mindent összevetve a Callista trilógia könyvek sorrendje szerinti utolsó kötet tartalmazott elég sok jó elemet ahhoz, mely a legjobb sci-fi filmeknek is sajátja. Mégis jóval szürkébb maradt, valahogy hiányzott belőle az a dinamika, mint a Sötétkardban. De így is egy kicsivel tűrhetőbb, mint A jedik gyermekei.



Értékelésem: 5.5




Ha tetszett, oszd meg másokkal is!



A cikk szerzői jogvédelem alatt áll – copyright © Eyn - engedély nélküli felhasználása, másolása tilos.

 

Üzemeltető: Blogger.